Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)

Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)

Magyar orvostörténeti adattár

329

hez, talán kegyelmed jobb hasznát veheti, derék füvekről emlékezik néhol; amint értem, szintén ilyen írása volt Moldenariusnak.“1 (Ipolyi: Rim.,

227., 228.)

1184. 1620. Tarosa fürdő ünnepélyes megnyitása. Hoher Ferenc volt tárcsái fürdőorvos ezt 1760-ra teszi, de ez tévedés. (Y. ö. Vámossy: Fürd., 195. és MOE.)

1185. 1620. Magyarországi monstrumok. — A MOE, II. kötetében (41. old.) említettem és képét is adtam egy szepességi craniopagns-torznak, melynek rajza P. Isselburg egylevelű nyomtatványán látható. Most a Nemzeti Múzeum Apponyi-féle metszetgyüjteményében ugyanennek a torznak egy másik, W. Kiliántól (Augsburg) való rajzára akadtam, mely alatt egyrészt Bocatius „Poeta ond Historicus desz Bethleni Gabors“ prognosztikus magyarázata olvasható, de mindjárt utána az egészen ellenkezőleg hangzó „wienerische Auszlegung“ is ott áll. Az Apponyi-féle gyűjteményben még egy másik magyar- országi monstrum (amelia inferior és hermaphroditismus) 17. századi metszete van meg, melynek magyarázatában azt olvassuk, hogy „Ein arme Wittib (in Hun- garn zu Rigaetsch [Rigács?] drey Meil von Bappa [Pápa] wonhafft) hat ein Kind von 7 Jahren, Namens Johannes“, kinek szép nőies arca és emlői vannak, ellenben lábai hiányzanak, jobb karja és keze rendes, ellenben a baloldali teljesen eltorzult, s ujjai úgy állnak, mint a tengeri rák ollója.

A kép alatt sem évszám, sem kiadó neve nincsen; megjelenése helyét azonban könnyű volna megállapítani, mert azt mondja, hogy aki ezt a csudát látni akarja, „kan sich beym rothen Thurn im gulden Hirschen anmelden.“

1187. 1621. Bestialitás. — Egy kapuvári parasztot, kit egy tehénen „kaptak“ és „erősen használta“, (hárman is látták), három pálcával (vagyis 300 bottal) megverette az „úr“ (Nádasdy?), azután pedig vasat tettek a lábára. (Száz., 1875., 386.)

1188. 1621. Megrontás bűbájosok által. — Bethlen Gábor meg van győződve, hogy a feleségét, Károlyi Zsuzsannát, bűbájos asszonyok („tudósok5*, boszorkányok), többek közt Jósika Zsigmondné, Báthory Anna és Bánfiné, megrontották, azért beteg. Elrendeli, hogy ezeket a bűbájosokat fogdos- sák össze és vigyék a felesége után, mert a bűbájosok nemcsak „megvesztik“ az embert, ha kedvük tartja, hanem meg is gyógyítják. Azt is taná1 Moldenarius Keresztély, Thurzó Imre udvari orvosa.

1186. 1620 körül. Dicholcz János orvos németnyelvű tanácsai és két orvosi recipéje (Ungu. és empl. stomachate, „purgierzeldl“ stb.) a gyomorbajban és fejfájásokban szenvedő Thurzó Elek számára. (OL.: Thurzó-levéltár, 167.)

67. Szepességi monstrum (craniopagus) 1620-ból. (Apponyi-féle met- szetgyüjtemény, Nemz. Múzeum.)