Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
320 Magyar orvostörténeti adattár az ugyanabban az évben elhunyt II. Rudolf császár temetése után Bécsbe ment s ott adta később férjhez leányát, Felicitast is Weber Jánoshoz, az eperjesi orvos-gyógyszerészhez. 1142. 1612. Rákóczy György, Zsigmondi és Judit egy zemplénmegyei (zombori) házhelyet adományoz dr. Marcy András kassai orvosnak, hű és hasznos szolgálatai jutalmául. — „Mi Rákóczy György és Sigmond s Rákóczy Judit asszony, az vitézlő inárcsi Nagy Andrásnak házastársa, magunkra vevén az mi öcsénknek Rákóczy Pálnak, minden egyéb atyánkfiainak és gyermekinknek is terheket, adjuk emlékezetére mindeneknek, az kiknek illik, ez mi levelünknek rendiben, hogy megtekintvén az Abauj vármegyében való Kassán lakozó doctor Marcy Andrásnak mind az mi üdvözölt szerelmes bátyánk, az ngos Rákóczy Lajosnak sok rendbeli nehéz betegségiben egynéhány esztendők által való hű és hasznos szolgálatait, az kikről, az mint jámbor szolgáitul végére mentünk, szegény megholt bátyánk ő kglmét semmi egyébbel nem elégitvén, bizonyos Ígéretet tött volt egy puszta házhelynek Zomboron, ki vagyon Zemplény vármegyében, annak közönséges szokott módja szerént való adásról, kiről Forgách Sigmond országbírója urunk is nekünk bizonságot tött, mind peniglen az mi hozzánk való jóakaratját és kész szolgálatját, azon zombori igírt házhelyet ........minden hozzá tartozó szántóföldéivel, pázsitival, mezeivel, rétéivel, erdeivel, völgyeivel, folyó és álló halas vizeivel, molnaival, szeleivel és mindenféle taxáival, dézmáival, szolgálataival és hasznaival per manus adtuk örökben fiurul-fiura. Melynek nagyobb bizonságára adtuk kezünk Írása alatt való pecsétes levelünket. Actum in Zombor 22. Aprilis, anno 1612.“ (Orsz. Levéltár, Rákóczy osztály.) 1143. 1613. Pestis Pozsonyban. — A polgárság Szt. Háromság-oszlopot emel emlékére. (Fekete, 28. és Lausch mann, 24, Baksay Ábrahám Chrono- logiája után.) 1144. 1613. A körmöcbányai városi tanács Kuntschikh Jerémiás trop- paui orvost hívja meg városi orvosnak. (Körmöcbánya város levélt,, Ao., 1613., tom., II. 33., 1., 45.) 1145. 1613. Sebészek honoráriuma. — „Ha valamely mester vidékre sebeshez kihivattatik, avagy vitetik, egy forint az kimenetele, ha pedig a céhet kívánják kimenni az sebeshez, négy forint.“ (A pápai borbélycéh- levél 16. §-a. 1613.) 1146. 1613. Ráolvasások ló- és szarvasmarhabetegségek alkalmával. (Lásd: Radvánszky, Magyar családélet és háztartás, III. 80., 81.) 1147. 1613. Húslátók. Mészárosok ellenőrzése (Szombathely városának statútuma.) — „Pünköstig az szénát marhának funtját három pénzen mérjék, borjú húst is azonképen három pénzen mérjék, az kocsonyát három konczával egy pénzen, paczalt öt konczával ki elegendő koncz legyen, tüdőt, májat azonképen öt konezot, ki elegendő koncz legyen, az ökör avagy tehen leszen, tehát egy nappal előbb leüsse, hogy meghidegedjék és melegen ne legyen szabad árulni; ha penig úgy találtatik, tehát, megbüntessék akkorbeli bíró által. És jövendő szombaton, azaz virágszombaton biró uram megkiáltassa, hogy nagyszombaton valaki mészáros tehén húst avagy borjú hríst hozand be, tehát esztendő által szabad legyen minden szombaton árulni, és egy fél pénzzel ócsóbban mérje, úgymint den. 2H, akár tehén hús legyen, akár borjú hús legyen, szabad addig ne legyen az mészárosnak leütni, vagy tehén vagy ökör leszen, mig nem az régi szokás szerint az mészárszék előtt leásott fához nem köti és hozzá rendelt ember
