Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
316 Magyar orvostörténeti adattár 1135/a. 1611. Okulisták. — Bizonyos M. doktor, okulista, bizonyítványt kér a kassai városi tanácstól arról, hogy néhány vak embert meggyógyított, többek közt egy olyant is, ki hét esztendeig nem látott semmit s kinek most a hályogot levette a szeméről. 1136. 1611. Személyi adatok. — a) Ruland János Dávid pozsonyi fizikust elmozdítják állásától. (A határozat nincs megokolva; Vámossy, 22. old. szerint ellenségei ármánykodásának esett áldozatul.) — b) Ziegler András brassói orvos életéhez adatok: Quellen, V. 102., 104., 105., 107., 497., 499., 508., 589., 592. — c) Fabusius (Fabuschig) György orvosról a körmöc- bányai iskola rektoráról 1. Hlatky: A körmöcbányai protest, gimnázium története, 17. (V. ö. az 1601. évi adatokkal is.) — d) Ullman Tivadar dr., ßassai orvos és physicus, halála éve. (PNG.) — e) Marczi András philos. et medic, doctor, kassai orvos. Thurzó György (1611. nov. 19.) ír Kassa városának a Tokaj alatti táborból, hogy engedjék meg M. A.-nak, hogy borait bevihesse a városba (PNG.) V. ö. MOE I., 102. 1137. 1611. Sör a betegeknek. — Kőszeg városa megengedi, hogy az általános sörhozatali tilalom ellenére, beteg emberek sört kaphassanak, ha megkívánják s ha e kívánságukat előzetesen megjelentik a bírónak. (Corp. Statut., V. [2.] 129.) 1138. 1611. Kézirat. — Spital Zeitung von Schemnitz im J. 1611. — a Nemzeti Múzeum kézirattárában. 1139. 1611. Borbélycéh Gyulafehér vár ott. (Bethlen Gábor megerősítése 1615-ből.) Magyar céhszabályok. Szádeczky, II. 329. 1140. 1611. Betegségnevek. — Mészáros Ambrust a tőzsérek (marhakereskedők) borközi tréfából, hátrakötvén kezeit, felkötözték, hogy az új király tiszteletére „megkereszteljék“ és a körösztölő pénz megfizetésére kényszerítsék. A „tréfa“ után az áldozat torka rettentően fájt, úgyannyira, hogy „még az nyálát is alig nyelheté el“ és folyton csak hörgött. Hogy a bajtól megszabaduljon, disznóvályút hozatott [similia similibus!] „hasra feküvék s az torkát háromszor hozzá törölé a végre, hogy az torka fájása elmúljék“ (v. ö. Disznószaka, MOE, II. 289.). Egy brucki asszony abban állapította meg a kórismét, hogy „netalán az nyakcsapja szállott le“ (v. ö. Csapereszkedés, u. o. 288.) és legjobb lesz, ha „az hüvelykét meghajtván, háromszor harapja meg az Atyának, Fiúnak és Szentlélek Istennek nevében; az mellett az haját fölösleg megvongassa!“ A kúra azonban mitsem használt: nagy kínok és fuldoklás közben másnapra meghalt a szegény Mészáros Ambrus. (Takáts Sándor: Magyar küzdelmek. Budapest, é. n., 34—37.) 1141. 1612. Weber János (1612—1683.) eperjesi főbíró, orvos és gyógyszerész, kiről több helyen is megemlékeztem a MOE-ben, lígyszólván szegény sorból küzdötte fel magát előkelő állására, nagy befolyásra és vagyonra téve szert. A régi adatokból azonban politikai szereplésének leginkább árnyoldalai domborodnak ki; főkép gyakori vallás változtatásai, számító pártfoglalásai s jellemének ingatagsága. Egy 50 éves korában készült arcképe alapján Weszprémi állapítja meg születése évének az 1612-ik esztendőt; ifjúságának lefolyásáról csak annyit tudunk, hogy egy alföldi város patikájában is segédeskedett. 1635-ben kezd szerepelni. Mint követ Bécsben jár s szellemessége, behizelgő modora oly nagy kegybe juttatják az udvarnál, hogy a főhercegek részére rendezett udvari ünnepségekre is hivatalos. Bécsben nősül s apósa révén még kedveltebb egyénné lesz. 1645-ben gyógyszertárt nyit Eperjesen. Politikai szereplése 1648-ban
