Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
Magyar orvostörténeti adattár 315 ban: növedéknapló, 1902., 59, szám. Ismertettem az Orvosi Hetilap 1917. évfolyamában.) 1132. 1609. Dr. Faschung pozsonyi orvos. Említi: Ort vag, II. (2.) -16. — Ruland János, pozsonyi fizikus, fizetése: V. 26. — Fabricius nevű nagy- szombati orvosról szó van: T húr zó lev., II. 244. 1132/a. 1609. Thurzó György nádor egy orvosdoktort ajánl Kassa városának, hogy ott megtelepedhessék. (T. T., 1907., 271. — PNG.) 1133. 1610. Személyi adatok. — a) Handy György orvos, ki, úgy látszik, a három főbányaváros orvosi állását szerette volna elnyerni, 1610-ben cum medicamentis necessariis provisus Körmöcbányára érkezik. (Ernyey: Bány.) V. ö. a MOE-ben a gyógyszerészhiányról mondottakkal. — b) Ugyanez évben kékkői Balassy István egy orvost ajánl Körmöcbánya városának, többek közt ezeket írván: „quia verő in patria nostra Hungária iniuriá temporum (valószínűleg a folytonos háborúkra céloz) medicae artis periti rari sunt, in his vero partibus nulli“ stb. (Ernyey, u. o.) — c) Puchta (ä Puchta) nevű doctort figyelmezteti Pozsony város tanácsa, hogy ha a városban továbbra is praktizálni akar, ezt csak úgy teheti, ha engedélyért folyamodik, mert a sz. kir. város fennhatóságát köteles respektálni. (Vámossy, 14.) — d) Jeszenszky (Jessenius) János összeütközése a bécsi egyetem orvosi karával szabad gyakorlata és rangsorban az idősebb udvari orvosok elé helyezése dolgában; 1. Acta Vindob., V. 55. — Jessenszky fogászati ismereteiről: Höser Arno értekezése (ismertetve a Mitteilungen 25. évf. 123. old.). — Arcképeiről: Pick: Pragensia, II. 131. és V. 155. és köv. — Az érvágásról adott véleményét („De sangvine, vena secta dimisso, indicium“, Prága, 1608. Szabó—Hellebrant, III. [1.] 314.1, melyben először használja az „eques Hungarus“ címet, részletesebben ismerteti Pick Jess., 163. és Medizinische Klinik, 1925. (20. szám.) Hasner- nek az a föltevése, hogy Jeszeni boncolta volna fel Rudolf császár tetemét, téves. (Pick Jess., 175.) 1134. 1610 és köv. Köztisztaság. — „Nem sokkal ennek előtte nagy hasznot látván benne a nemes szék, elvégezte volt, hogy mindenütt ezen székben a patakok árkaik egy ölnyi magassan, és egy ölnyi szélesen kitisztittassanak, melyet most is helyesnek látunk s hasznosnak s jónak, végeztük sub poena ft. 36. a hol még ki nem tisztították, kitisztittasanak haladék nélkül, és ennek utánna minden esztendőben megújítatván, tisztán tartassanak, és azokon általjáró utakra jó hidak csináltassanak, senki pedig sub poena ft 12 toties quoties per D. V. Judices R. exclusis etc. exequenda, kendert hársat bele ne áztasson, gátcsinálással a folyamját meg ne akadályoztassa, a hol az előtt, ezután megpróbálni ne merészeljék, melyeket ha valaki megcselekednék, a felyebb megirt poena rajta exe- quáltassék.“ (Marosszéki constitutiók. — Corp. stat., I. 77.) 1134/a. 1610. A kassai ispotály (xenodochium) ápoltjai: egy ágyban fekvő (lecto affixa) özvegy asszony; egy „puella infatuata“ (féleszű leány); Clara coeca a pubertate; puella surda; puella clauda (térdén járó sánta); egy baloldali bénulásban szenvedő férfi, Zalatnai István, ki a féleszű leánnyal paráználkodott s ezért mindkettejüket a pellengérre állították, három pálcával büntették s a városból száműzték. (PNG.) 1135. 1611. Morbus Hungaricus. — Roncarolli Tamás pármai politikai ügyvivő jelentése arról, hogy Prágában II. Mátyás király katonái közül mintegy ezeren haltak meg morbus Hungaricus-ban. (Óváry, III. 71.)
