Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)

Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)

276 Magyar orvostörténeti adattár wolte ich, dass auch hierin nicht allerdings ohne der freundschaft bewil- ligung verfahren wurde.“ Mainer ezt az írást pár nap múlva döntés és megfelelő intézkedés cél­jából (melyet nem ismerünk) az egyetem adminisztrátora elé terjesztette. Viszont Jeszenszky a maga részéről azoknak, kik az ő működését hibáz­tatják és qui nihil nisi quod ipsi fecerint, recte factum statuunt, rövid, 4 leveles nyomtatványban felelt („Pro anatome sua actio, et spectandum invitatio“, Witebergae, 1600.), melyben amellett foglal ál­lást, hogy mindkét nemű halálra Ítélt bűnösök hullái nyilvánosan felboncolhatók és tiltakozik az ellen, hogy az ő eljárása sértené az emberségtudó decenciát. Vé­gül pedig meghívja az ér­deklődőket egy kivégzett (férfi-) bűnös boncolására, kit Saxoniae proelector nostro usui destinavit, hoc tanto munere ut utamur fructuosius, quod antehac nonnisi seorsim paucis licuit,, in theatro ipso sectionem obituri sumus publicam, quo etiam ex quovis subsellio­rum loco directioribus ocu­lorum radiis rem intueri ipsam valeatis, alia forma constructa cavea est si- mulque angustiae cautum.“ (Ez a kis nyomtatvány megvan a Nemz. Múzeum és a Tud. Akadémia könyv­tárában.) Ámbár tárgyunkkal nincs kapcsolatban, meg nem állhatom, hogy Frie­densburg becses könyvének még egy helyére tegyem figyelmessé a magyar kor­vinák történetével foglalko­zókat: 1543-ban a vittember- gai egyetem könyvtárosa, Edenberger Lukács azt írja János Frigyes szász választófejedelemnek, hogy Brandenburgi György őrgróf birtokában olyan könyvek vannak, melyek Korvin Mátyás magyar király könyvtárából valók. Biztatja a választót, hogy igyekezzék ezeket a becses könyveket megszerezni (u. o., I. 234.). 1034. 1599. Sebészhiány. Orvoskölcsönzés. — Báthory István megkö­szöni Báthory András erdélyi fejedelemnek, hogy a borbélyát (gyógyítá­sára) odakölcsönözte s többek közt azt írja, hogy „én nekem naponként, óránként elég félelmes állapotom vagyon, ... ez földön tudós borbély 50. Jeszenszky (Jessenius) János arcképe prágai ta­nár korából, 1614-ből; rézmetszet, rajz. Ferdinand von Eisev,n, metsz, kölni Iselburgh Peter, az akkori idők legkiválóbb német művészei. Övében tőr (az „eques Hungarus“ jelzése); a gyertya körül jelszava: Officio mi officio, mi körülbelül annyit jelent: szolgálatkész­ségemmel vagy kötelességeim teljesítésével ártok ma­gamnak, fölemésztődöm mint a gyertya, mely mások­nak világít („aliis inserviendo consumor“).

Next

/
Oldalképek
Tartalom