Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)

Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)

240

Magyar orvostörténeti adattár

pagine vites“). Áprilisra: „Könnyebbejts hasadat, kissebbejts véredet akkor“ (lat. „ventrem solvas, minuasque cruorem“). Májusra: „Förödni, vért venni, magadat gyógyétani kellő, Sajt és téglaverés, most jó herélni bikát“. Júliusra: „Véredet oltalmazd, orvos eltávoz(z)ék tolled“ stb.

944. 1581. Kórház. — Selmecbánya tanácsa Schulz Illés végrendeletét azzal küldi vissza az örökösöknek, hogy a kórházról, templomról és iskoláról meg ne feledkezzenek (D., 320.).

945. 1581. Köztisztasági intézkedések Kassán. (Lásd: Corp. Statut. II. [2.] 115.)

946. 1581. Gyógyszerészek. — Melczer Gergely német és György tót prédikátor kérdést intéznek Besztercebánya tanácsához, nem engedné-e meg Reuss Jakabnak (Boroszlóról), aki jelenleg Ungarisch-Bródon lakik, hogy itten gyógyszertárt rendezzen be? A tanács megadta az engedélyt és 1583-ban elhatározta, hogy a gyógyszerésznek — kinek nevét nem mondja meg, de valószínűleg Reuss Jakabnak — gyógytára felszerelése céljából

kölcsönt engedélyez, s hogy magát jobbau fenntarthassa, hetenkint 50 dénár „Besol- dungot“ szavaz meg neki. 1594-ben Reuss gyógyszerész eltávozását jelenti a városnak és miután szerinte a város neki egy idő óta munkájáért semmit sem fizetett, végkielégítést kér. A tanács elrendeli hogy a gyógyszertár leltár mellett vétessék át s miután házbért sem fizetett s távozása óta a gyógytár zárva volt, a végkielégítést a házbérbe számítja. (Csippék, 823.)

947. 1581. Orvos- és gyógyszerhiány.. —- Kolozsvárott se orvos, se gyógyszer nem volt kapható; ezértis a jezsuiták a fejedelemtől kértek orvost és gyógyszert, ha szükségük volt reá (Veress, Epist., I. 125., 266.).

948. 1581. Honorárium. — Blandrata (Biandrata) György (olasz) udvari orvos Erdélyben, három jelentékeny kolozsmegyei

birtokot kap Báthori Istvántól (W., I. 21.). 1557-ben Svájcba menekül (ez év november 4-én genfi polgárrá fogadják), de már a következő évben távoznia kellett innen is, mert a szentháromságot tagadta. Genfi tartózkodásáról 1. Gautier (Leó): La médecine a Génévé (1906.), 51. és 425.; erdélyi működéséről számos adat található Veress Endre: Epistolae et acta jesuita- rum Transylvaniae (1913.) c. munkájában, II. 296. (a tárgymutatóban).

949. 1582. Blandrata. Marcellus. — Mindkettő az erdélyi fejedelem orvosa. Az előbbiről maga a levélíró jezsuita páter (Leleszi János) írja Aquaviva Claudio jezsuita-generálisnak, hogy szorgalmasan látogatja őket betegségükben, gondosan kezeli őket s általában nagyon jóindulatú hozzájuk, ámbátor ő az „ariánusok zászlóvivője“ (Blandratae, signiferi Arianorum, mira erga nos charitas et benevolentia). A fejedelem másik orvosával, Marcellus-szal (nyilvánvalólag Squarcialupus) is jóban vannak (Veress, Epist., I. 210., 285.).

Sguareialupus-nak egy Báthory Kristóf erdélyi fejedelemhez (Róma, 1581 máj. 6.) intézett levelét közli Veress, Docum. IT. 197. Magasztalja

43. Blandrata György dr.