Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)

Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)

Magyar orvostörténeti adattár

239

Jakab herceg- oldalán részt vett ennek moldvai hadjáratában Sándor vajda ellen; 1565-ben Brassóba, 1568-ban Besztercére, 1570-ben Kolozsvárra került, egyesült Blandratával és Dávid Ferenccel, kiknek iskolájában lektor lett és sokban hozzájárult ahoz, hogy a sociniánusok tana oly gyorsan meggyökerezett Erdélyország fővárosában, hol 1574-ben a pestis áldozata lett. „Pestis eram Triados. Quid, dum mens sordida peste, Mirum, si corpus peste perire solet?“ — írta róla sírversül egyik ellenfele.

939. 1580. Influenzajárvány Magyarországon és egész Európában. — „Secuta est epidemica lues, totam Europam pervagata ex catarrho praeci- piti in pectus delabente, cum febricula coniuncto, quae paulatim progressa, mense Junio Siciliam; Julio Romam et vicina Italiae loca; Augusto Venetias et Constantinopolin; Septembri Germaniam et Uugariam; Octobri has littoris Balthici urbes; Novembri et Decembri Daniam, Sueciam et Livoniam infestavit.“ Chytraeus Dávid: Saxonia ab anno 1500 usque ad annum 1600. (Lipcse, 1611.) 691. old. — E járványról 1. még Leiven- waldt Ádám: Land-, Stadt- und Hausarzneibuch gegen Pest . . . sammt einer Chronik aller denkwürdigen Pesten. (Nürnberg, 1695.) c. munkájában, melynek idevágó helyét idézi (pontos utalás nélkül) Linzbauer I. 207.

940. 1581. Gyógyszerészek. — Selmecbánya tanácsa figyelmezteti a városi gyógyszerészt, hogy a taxához ragaszkodjék s maga készítse a gyógyszereket, ne pedig laikusok által készíttesse. (D. 304.)

941. 1581. Bábák. — a) Kassa város tanácsa elrendeli, hogy a szegény gyermekágyas nőket jóravaló, józan és esküt tett bábák kezeljék mert ennek elhanyagolása miatt sok asszony és gyermek pusztul el a városban. (Corp. Statut., II. [2.] 114.) Hasonló rendeletek 1590-ből (u. o., 119.), 1598-ból és 1607-ből (PNG.) — b) Esküdt városi bába Sopronban. „Ich Agatha Michaeln Blaswetter szeylligen nachgelassne Wittib, der Zeitt geschworne Hebam alhir zw Oedenburg“ . . . elismeri, hogy az ő rendes fizetését, 12 rénes forintot, fölvette. (Sopronváros levéltárában, Lad. XIX. et T., fase. V., num. 250.) — c) Az 1585. évtől kezdve rendes városi szülésznőket alkalmaznak Besztercebányán. Heti fizetésük 25 dénár (egy évre 12 forint), de ezt már 1586-ban 50 dénárra emelik. Megbízhatóságukat ismételve említik a városi iratok. (Jurkovich.)

942. 1581. Nyitramegye közgyűlése közhírré teszi Lefánthy Imre alispánnak váltóláz elleni következő szerét (mai helyesírással): „Egy kis fő vörös hagymát kell venni, ki(t) elnyelhessen avagy szájába férhessen embernek, és azt két felé kell metszeni, az felét törött sóval, ez felét pedig borsai kell tele tölteni, de az bors(nak) többnek kell lenni, az (t) meg kell enni és erős bort kell reá innya, azután betakaródni. Igen megverejtezik utána és meggyógyul. Observatio: hogy csak annyit kell az hagymában venni részt, amennyi nap szokott hideg reá jünni.“ („Remedium Lefanthy- num“.) Lásd róla: Nagy J.: Nyitramegye leírása (Komárom, 1864.), L, 3. f„ 6. 1. A mi eleink valóságos panaceának tartották a hagymát (v. ö. MOE, I. 138. és Janus, 1900. évf„ 500.).

943. 1581. Egészségi regulák az ez évi bártfai kalendáriumban („Indicium magyar nyelven“; v. ö. Irodtört. Köziem., X. 405.). Januáriusra (mai helyesírással): „János kíván eret vágni, kedves lakodalmat, Hó fottára vágott fa műre kellő leszen“ (a megfelelő latin szöveg: „Pocula laeta pius amat et convivia Janus, Lunaque decrescens bona ligna fabrilia caedit“). Márciusra: „Mess eret az fejeden, szőlők nyitásnak örülnek“ stb. (helytelen fordítása a latin eredetinek: „Cephalicam patefac; gaudentque pro-