Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)

Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)

230 Magyar orvostörténeti adattár 909. 1576. és köv. Sebészek. — Báthory István, mikor a lengyel trónra került, magyar sebészeket (és orvost is) vitt magával. Neveiket és fizeté­süket lásd Veress: Fontes, III. 6., 15., 30., 45., 90., 135., 198. 910. 1576. Pestis. — a) [Kassán.] Ez év augusztus 29-én egy halott, szep­tember havában 88, októberben 189, novemberben 254, decemberben 104; a következő év január 2-ig összesen 660 halott, ami a város akkori lakossá­gához mérten igen nagy szám, (Abauj, 221.). A tanítás is megakadt, a vidéki tanulók elszéledtek, maga a tanító is elmenekült. Ügy látszik, hogy a járvány a téli idő beálltával szűnt. (P. N. G.) — b) [Dunántúl.] „Mind az döghalál, mind az török rajtunk vagyon.“ Sárkány János levelében, Muraszombat, 1576. dec. 19.) Vitéz Házi Jenő: XVI. századi magyar nyelvű levelek Sopron v. levéltárából (1928.), 98. — c) Ez mostani esztendőbeli dögös idő“ (Bornemisza Péter: Negyedik része az evangeliomokból . . . való tanusagoknac. 1578. 364.) — d) Purkircher György pozsonyi orvos leveleiben sok adatot találunk az 1575—1578-ig dühöngő pestis magyar- országi pusztításainak borzalmairól. Egyik, 1576-ban kelt levelében írja, hogy a Tisza mentén már az őrületbe kergette az embereket elkeseredé­sükben ez a nyavalya. Tébolyodva kóborolnak a mezőkön, mindenkit meg­támadnak, mint a vadállatok s csak úgy tehetik ártalmatlanná az őrjöngő- ket, ha doronggal leütik1 őket. Purkircher nemcsak a pozsonyi pestiseseket gyógyítja, hanem a közeli nemesi kúriák betegeit is, pl. Szt. Györgyben a jónevű Ampruster családot kezeli. Blotius menyasszony-jelöltje egész családjával együtt kezelése alatt áll, amely háznak még a falai is meg vannak fertőzve, levele szerint, pestissel. Zsámboky egész családjával a határmenti Mannersdorfba menekül Bécsből, mert mint Purkirchernek írja, pestis ellen nem sokat érnek a szokásos gyógyszerek. (Bálint Nagy István: Orv. Hetilap, 1930. 584.) — e) Ebben az évben jelent meg Jordán Tamás munkája: Pestis phaenomena seu de iis quae circa, febrem pesti­lentem apparent, exercitatio. A 704. oldalas munkát részletesebben ismer­teti Apponyi, III. 269. Az első értekezés 19. fejezete a lues Pannonicá-ról vagyis a morbus Hungaricus-ró\ (= typhus exanthematicus) szól. Azután Claudius Richardus értekezése a fertőző betegségek ellen is hatásos bezoárról (az esztergomi érseknek ajánlva). V. ö. a MOE-ben közzétett, Jordán Tamásról szóló cikkemmel. 911.1577. Gyógyszerészsegéd évi fizetése Selmecbányán 16 forint. [Corp. Statut., IV. (2.) 170.] 912. 1577. Tábori orvos és gyógyszerész. — A király felszólítja a bécsi egyetem rektorát (illetőleg az orvosi kart), hogy a kanizsai hadaknál alkal­mazandó orvosról és gyógyszerészről gondoskodjék és a fizetési feltételek­ről stb. a hadi tanácsot értesítse. (Acta Vindob., IV. 311.) 913. 1577. Dudith (Dudich, Dudics) András életéhez sok adatot szol­gáltat Scholz (ius) Lőrincnek „Epistolarum philosophicarum, medicinalium ac chymicarum . . . volumen“ (Hanoviae, 1610.) c. munkája. Ennek 20. old. olvasható a 16. epistola, melyben Dudith arra kéri Raphanus Vencel dr.-t, hogy ha ismer valami értelmes embert, ki jártas a latin s görög iroda­1 Ad Tibiscum usque adeo saevit haec lues, ut homines in rabiem adigat, et sic rabiosi per campos vagantur omnia invadentes sieut brutaliosa, nec possunt domari, nisi sclopetis occiduntur, quod a fide dignis hominibus intellexi. (National- bibl. Bécs. Cod. 9737. z., II. 223., 1576. nov. 28.) A dorong helyett tehát puska teendő. (M. K. Gy.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom