Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
230 Magyar orvostörténeti adattár 909. 1576. és köv. Sebészek. — Báthory István, mikor a lengyel trónra került, magyar sebészeket (és orvost is) vitt magával. Neveiket és fizetésüket lásd Veress: Fontes, III. 6., 15., 30., 45., 90., 135., 198. 910. 1576. Pestis. — a) [Kassán.] Ez év augusztus 29-én egy halott, szeptember havában 88, októberben 189, novemberben 254, decemberben 104; a következő év január 2-ig összesen 660 halott, ami a város akkori lakosságához mérten igen nagy szám, (Abauj, 221.). A tanítás is megakadt, a vidéki tanulók elszéledtek, maga a tanító is elmenekült. Ügy látszik, hogy a járvány a téli idő beálltával szűnt. (P. N. G.) — b) [Dunántúl.] „Mind az döghalál, mind az török rajtunk vagyon.“ Sárkány János levelében, Muraszombat, 1576. dec. 19.) Vitéz Házi Jenő: XVI. századi magyar nyelvű levelek Sopron v. levéltárából (1928.), 98. — c) Ez mostani esztendőbeli dögös idő“ (Bornemisza Péter: Negyedik része az evangeliomokból . . . való tanusagoknac. 1578. 364.) — d) Purkircher György pozsonyi orvos leveleiben sok adatot találunk az 1575—1578-ig dühöngő pestis magyar- országi pusztításainak borzalmairól. Egyik, 1576-ban kelt levelében írja, hogy a Tisza mentén már az őrületbe kergette az embereket elkeseredésükben ez a nyavalya. Tébolyodva kóborolnak a mezőkön, mindenkit megtámadnak, mint a vadállatok s csak úgy tehetik ártalmatlanná az őrjöngő- ket, ha doronggal leütik1 őket. Purkircher nemcsak a pozsonyi pestiseseket gyógyítja, hanem a közeli nemesi kúriák betegeit is, pl. Szt. Györgyben a jónevű Ampruster családot kezeli. Blotius menyasszony-jelöltje egész családjával együtt kezelése alatt áll, amely háznak még a falai is meg vannak fertőzve, levele szerint, pestissel. Zsámboky egész családjával a határmenti Mannersdorfba menekül Bécsből, mert mint Purkirchernek írja, pestis ellen nem sokat érnek a szokásos gyógyszerek. (Bálint Nagy István: Orv. Hetilap, 1930. 584.) — e) Ebben az évben jelent meg Jordán Tamás munkája: Pestis phaenomena seu de iis quae circa, febrem pestilentem apparent, exercitatio. A 704. oldalas munkát részletesebben ismerteti Apponyi, III. 269. Az első értekezés 19. fejezete a lues Pannonicá-ról vagyis a morbus Hungaricus-ró\ (= typhus exanthematicus) szól. Azután Claudius Richardus értekezése a fertőző betegségek ellen is hatásos bezoárról (az esztergomi érseknek ajánlva). V. ö. a MOE-ben közzétett, Jordán Tamásról szóló cikkemmel. 911.1577. Gyógyszerészsegéd évi fizetése Selmecbányán 16 forint. [Corp. Statut., IV. (2.) 170.] 912. 1577. Tábori orvos és gyógyszerész. — A király felszólítja a bécsi egyetem rektorát (illetőleg az orvosi kart), hogy a kanizsai hadaknál alkalmazandó orvosról és gyógyszerészről gondoskodjék és a fizetési feltételekről stb. a hadi tanácsot értesítse. (Acta Vindob., IV. 311.) 913. 1577. Dudith (Dudich, Dudics) András életéhez sok adatot szolgáltat Scholz (ius) Lőrincnek „Epistolarum philosophicarum, medicinalium ac chymicarum . . . volumen“ (Hanoviae, 1610.) c. munkája. Ennek 20. old. olvasható a 16. epistola, melyben Dudith arra kéri Raphanus Vencel dr.-t, hogy ha ismer valami értelmes embert, ki jártas a latin s görög iroda1 Ad Tibiscum usque adeo saevit haec lues, ut homines in rabiem adigat, et sic rabiosi per campos vagantur omnia invadentes sieut brutaliosa, nec possunt domari, nisi sclopetis occiduntur, quod a fide dignis hominibus intellexi. (National- bibl. Bécs. Cod. 9737. z., II. 223., 1576. nov. 28.) A dorong helyett tehát puska teendő. (M. K. Gy.)