Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
Magyar orvostörténeti adattár 225 (Linzb., I. 196.) — „Vehemens pestis Cremnitii et alibi in regione montana Hungáriáé“ (u. o.). — „Denkwürdig erscheint einem Chronisten das Wundergesicht, „so im Jahr Christi 1571 zu Cremmnitz in den ungarischen Bergstädten am Himmelsfahrtstag abends sich mit jedermänniglicher Bestürzung und Grauen hat blicken lassen; da auf dem Schülersberge so viel schwarze Reiter präsentieret, dasz man nicht anders gemeint, der Türke wolle einen heimlichen Einfall tun, welche aber bald wieder verschwunden, und darauf eine grimmige Pest in besagter Gegend zu stürmen angefangen.“ (Nohl, 73.) V. ö. a fekete lovas-ról és a csomá-ról szóló értekezéseimmel (MOE). 875 a. 1571. Fürdők. — Kassa város tanácsa ez év január 15-én eltiltja a városi fürdőben való kártyázást. Aki ezt teszi, azt ki kell onnan kergetni. (PNG.). 876. 1572. Fürdők. — Verancsics Antal írja (Monum: Írók, XXVI. 85.) Liszthy János veszprémi püspöknek, hogy ne bízza magát kuruzslckra és óvakodjék a magyarországi hévvizektől, mert a magyar orvosok nem ismerik eléggé ezeknek az erejét; az ő lábai is megdagadtak, viszketegséggel járó gyulladást, sőt fekélyeket kaptak, mikor a podovini hévvizet (balnea thermarum Podoviensium; Podvin Pozsegamegyében? vagy Podolin? V. Ö. MOE, I. 141.) használta; egy nemes ember is, egész családjával, veszedelmes kiütéseket kapott a pöstyéni fürdőkben (thermae Pesthinienses), vagy leprát vagy syphilist (ulcera patriarchae Job), úgy hogy majdnem halódik. Egy ’másik levelében (U. o. XXV. kötet, 202.) egészen hasonló módon ír s óva int a pöstyéni fürdők (thermae Pesthienses-nek írva!) használatától. 876/a. 1572. Kórház jövedelmek. — Kassa városának tanácsa megbünteti a külvárosi lakosokat, mert jóllehet már két ízben is megtiltotta nekik, hogy szt. Márton-napja után hozzák be boraikat a városba, mégis megtették. A büntetés hordónkint egy frt, mit a kórház céljaira fordítanak. (PNG.) 877. 1572. Bogner Apus Pétert, juris utriusque doctort, ki Francia- országban az orvosi tudományokat is tanulta, brassói lelkésszé választják. (Müller: Hosp., 42.) Brassóban orvosi (empirikus) gyakorlattal is sikeresen foglalkozott. Megh. 1591 júl. 28. (Szinnyei, I. 1169.) 878. 1572. „Ungarische Pestbeule“ = pustula maligna, durch das ungarische Vieh (in Deutschland) eingeschleppt = Milzbrand-Karbunkel.“ [Hofier, 41.) „Magyar himlő“ (ungarische Pocken, heunsche Blatter) és rosa Hungarica (ungarische Rose, hünnsche Krankheit, hünsche Lab) néven is szerepelt. (U. o. 477., 520.) 879. 1572. Pestis. — a) „Pestis in Hungária perdurans.“ (Linzb., I. 197., Lewenwald után.) Szintúgy Dalmáciában, Olaszországban, Szászországban is (Sticker, 105.) — b) Felsőmagyar országon. Kachelmann (Geschichte des ungar. Bergbaus) szerint augusztustól decemberig pusztított és csak Selmecbányán 1100-nál többen haltak meg; Hodrusbányán hatszázan s a környéken szintén nagyon sokan (Jurkovieh); minden 7—8-ik ember meghalt (Sobó, 92.) — c) Erdélyben. „Saevissima pestis Barcensem provinciam depopulatur et pene exhaurit.“ (Trausch, I. 67.) — „Pestis hoc anno Coronae grassata est, qua multi nobiles viri fuerunt exstincti.“ (Quellen, V. 100.) A Bárcaságnak majdnem egész lakosságát kiirtja a járvány (u. o„ IV. 82.). Brassóban és környékén körülbelül 7000 ember halt meg pestisben. (U. o. 342.) Magyary-Kossa: Magyar orvosi emlékek. III. 15
