Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
Magyar orvostörténeti adattár 201 804. 1561. Pestalozzi, Pistalotius. Pistallotius. — Ezzel a névvel gyakran találkozunk a régi levelekben; így például a Nádasdy-levéltárban (OL.): Pestalozzy levelei Nádasdy Ferenchez (1571—1580 közt), továbbá „dr. Pestalotzi Miklós levelei, 1565—67.“ és egy Pestalozzi Vincétől is vannak 1561-ben Nádasdy Tamáshoz intézett olasz levelek. Az utóbbi sajátkezű aláírása: „Vincenzo Pestalozzi da Chiawna“; levelében, mely 1561. áprilisában kelt Bécsben, elmondja, hogy hét gyermeke van, köztük két fiú, s nagy szegénysége miatt száz aranyat (subventione) kér „terden állva“ a nádortól. Lehet, hogy ez a Vince is valami orvosféle vagy legalább is sebész volt (bár a doktori címet nem használja), mert a levél utóiratában azt mondja, hogy „V. Ecca mi fara gratia di lassar’ al suo ritorno qua, cauar’ copie déllé mié scritture (sebész-bizonyítványok!), ehe gli ho lassate, al Sr Dottor’ Steffano medico cesareo, il quale molto le desiderä.“ Ez a Vince kétségkívül közeli rokonságban állott avval a P. Miklós orvossal, ki magyarországi működése révén első sorban érdekel bennünket, s kiről már a MOE I. kötetében is több helyen megemlékeztem. P. Miklós a nádor házi orvosának, Kőrös Gáspárnak, halála után jutott közelebbi kapcsolatba a Nádasdy családdal és a magyar arisztokratákkal, kiknek hosszú időn át kedvelt orvosa lett, minek utána Pozsonyban állandóan letelepedett. Néhány reá vonatkozó adat: 1582-ben házat vesz Pozsonyban („Nikolaus Pistalozius“, Vámossy, 22.), 1590-ben egy a pozsonyiak által előkelő urak tiszteletére adott fényes lakomán ott ül a vendégek közt („Herr Doctor Pestaluzius“, u. o. 21.). 1565-ben Rohoncról ír Nádasdynénak, fejfájása ellen rheumot és más hashajtókat ajánlva „pro capite purgando“ s egy másik, Bécsben kelt, levelében hasonló tanácsokat ad az özvegy ná- dorné fejfájásai ellen. 1568-ban özvegy Lossonczy Istvánná (Pekry Anna) leányát és özv. Perényi Gábornét (guthi Országh Ilona) gyógyítja Tere- besen s az előbbi levélben köszöni meg a nádornénak, hogy „doktor ura- mot ennyi földre elbocsáttá és neki ennyi ideig való szabadságot adott volt.“ 1571-ben Batthyány Boldizsár kéri kölcsön, felesége gyógyítására, Nádasdy Ferenctől. 1580 (nov. 3.) kelt levelében Pistalotius M. arról értesíti Nádasdy Ferencet, hogy most érkezett vissza (Pozsonyba) Nagyszombatból Telegdy úrtól (a Dno Teleghedino; ismételve így írja, ebből is látszik, hogy olasz ember volt, Rohoncot is Roonz-nak, Újvárt Oywar-nak írja stb.); kérdezi Nádasdyt, hogy nem adná-e el Csejthe (Chxfete) várát?, jó vevőt tudna rá, továbbá ajánlja, hogy Nádasdyné (a hírhedt Báthory Erzsébet) „vivat modice, et vino claro utatur, et praesertim absinthiaco (ürmössel) et fructus dimittat.“ 1587-ben Zennyesy Anna írja Keresztúrról Báthory Erzsébetnek, hogy Zambó asszonynak „valami folyosó-mirigyek (v. ö. MOE, II. 294.) voltának a nyakán“ s a soproni orvost kihivatták hozzá, ki „valami kenőt adott, avval keneti gyomrát, hasát", de a doktor azt kívánja, hogy vigyék be a beteget Sopronba, mert „sok betegi vannak s itt kinn nem ülhet vala“, már pedig ő nem sokat tart erről a soproni orvosról (a nevét nem mondja meg), s jobb szeretné, ha a Nádasdyék pozsonyi orvosa, Pistalocius uram, jöhetne el a beteghez vagy két napra. A soproni levéltárban különben nyoma sincsen Pist. nevének. (Vitéz Házi Jenő úr szíves értesítése.) Egyik, Nádasdy Tamásnéhoz (1565. május 24.) intézett levélen a doktor címeres pecsétje is megvan: a címer közepén egy felcsapott farkú oroszlánféle állat, kétoldalt pedig N. és P. betű (Nicolaus Pistalotius). Takáts Sándor szerint (Száz., 1907., 338.) Pistalotius volt az, ki gyógyítgatásai közben a Batthyány-családot a protestáns hitre téri-
