Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
Magyar orvostörténeti adattár 155 A címer (v. ö. MOE, II. 224.) leírása következő: ,.Scutum rubrum, cuius imum campus viridis occupat, in quo duae grues consertis alternorum pedum unguibus, rostris annulum aureum cum lapide Turchesio tenent. Scuto apposita est galea, ornamentum militare, quam contegunt laciniae variegatae, supra quam locatus est alius annulus priori similis, e quo eruperunt duo rami rosarum, viridantibus foliis in dextram et sinistram partes porrecti, dexter albam, sinister vero rubram habens rosam“. 622. 1531. András mester, olasz születésű gyógyszerész, Besztercén (a Királyhágón túl): Müller, Hosp. 41. 623. 1531. Zsidó orvosok. — Antonius Margarita, ki állítólag Budán született s csak férfi korában hagyta el izr. hitvallását, ócsárló iratot bocsát ki a zsidó orvosok ellen, bár elismeri, hogy Olaszországban képzett zsidó orvosok is vannak s hogy ő maga is látta Paviában, mikor egy zsidó archiater hullát boncolva anatómiai előadást tartott (Geiger: Zeitschrift, f. d. Gesch. d. Judentums, II. 325. — Mandl Bernát adata.) 624. 1531. Kassai orvosok. — András nevű kassai városi orvos (lengyel származású). Évi fizetése 80 magyari forint, egy bordó bor, lakás és fűtés. Ugyanezen évben egy Aypol (Aipel? Eipel?) Péter nevű Kassán tartózkodó orvosról is megemlékezik a város jegyzőkönyve, ki azt kéri, hogy Mátyás diákot, kit ő kezelt, mindaddig ne ereszszék ki a városból, míg a neki járó orvosi honoráriumot meg nem fizeti (Tört. Közi., III. 1912., 59.). 625. 1531. Sebészek vagyonossága Pozsonyban, lásd Vámossy, 86. 626. 1531. Szent László fürdő (Nagyvárad mellett). — Ebben az időben már úri fürdő, szegények fürdője s kórháza is állott ottan. Ártándy Balázs, 1531-ben kelt végrendeletében, egy szőllőt hagy a fürdőben fekvő szegény betegeknek (illis pauperibus, qui iacent in thermis S. Ladislai regis). Ily kórház létezése mellett szól Szalárdi „Siralmas krónikája“ egyik helye (IX. 5. rész) is, hol azt mondja: „A szultánok, murzák a Szent László gyönyörűséges bányájában (= fürdő) megferedtek vala; maga pedig a chám... a nyomorultak bányátokban feredvén, hogy azt fel ne égetnék, megparancsolta vala“. (Bunyitay: A váradi püspökség története, III. 144.) Szt. László fürdője a középkorban a ma ú. n. Püspökfürdő helyén állott, a Hév jó (= hév-víz, ma: Pece) folyócska mellett. „Calidae aquae prope Waradinum, quae vocantur divi Ladislai, sive quia hic divus Ladislaus laverit, sive quia ad aedem ei sacram et sepulchro ipsius claram . . . pertinet“ (Wernher György: De admirandis Hungáriáé aquis. Schwandtner: Sciptores rerum Hung., I. 856. Bunyitay: u. o. 415.). A Szalárdi krónikájában említett „szent Márton fürdeje“ nem más, mint a mai Félixfürdő (Bunyitay, u. o. 387.). 627. 1531. Gyógyszertárak. — Lásd Ernyey Józsefnek alapos és az akkori gyógyszerészi technika számos részletkérdésére is világot vető 26. Zsámboky címere. (Aldásy, 1. 114. után.)
