Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
Magyar orvostörténeti adattár 151 600. 1526. Pestis. Lepra. Syphilis. — II. Lajos a törökök ellen indul és elrendeli, hogy a „pestises“ (1) betegek is szálljanak táborba („Be pesti lenticis edam nobis visum est, ut leventur illi quoque, sed habeant castra sua seorsum, ne reliquam partem inficiant“). Kétségtelen, hogy itt a pesti- lentid szó alatt vagy leprások, vagy syphilitikusok értendők, semmiesetre sem pestises betegek, mint ahogy a közlő fordítja a szót a Levéltári Közleményekben (IV. [1926.], 87.). Nincs is tudomásom róla, hogy 1526-ban Magyarországon pestisjárvány lett volna. V. ö. még a MOE-ben a lepráról és syphilisről mondottakkal. 601. 1527. Katonai kórház. — I. Ferdinánd Budán hadikórházat alapít, melynek vezetésével Faber Jánost (Joannem Fabrum) bízza meg Linzb., I. 147.). 602. 1527. Muzarello János esztergomi kanonok és a Krisztus szent- teste-kápolnának igazgatója, orvos. (Egyháztört. emlékek a magyarorsz. hitújítás korából, I. 313—314.; Béke fi Rémig: A káptalani iskolák története Magyarországon, 1910., 339.). Egy levélben (1521 julius 21.), melynek aláírása Muzzarelli, a velencei tanácsot (1) értesíti Bakócz Tamás haláláról. Talán ő is kezelte1? (Velencei levéltár., Óváry, I. 262.), Ebben a korban, de előbb is, gyakran előfordult, hogy a papirendű személyek egyszersmind orvosok voltak és fordítva. Ennek az a magyarázata, hogy a konstanzi zsinat 1418. évi határozata értelmében azok az orvos-magisterek, kik a magisterium elnyerése után valamely egyetemen még két évig hittudományt hallgattak, a kanonokságok egyhatod részét kapták (V. ö. Ábel Jenő: Egyetemeink a középkorban, 1881., 24.). 603. 1527. Gyógyszerészek. — Eszéky János értesíti Ferrarában tanuló unokaöccsét Orbánt, hogy esztergomi kanonoknak beiktattatott s egyúttal kéri, hogy a Magyarországba visszatérni készülő lucca-i Tamás mester gyógyszerésszel (per Magistrum Thomam Lucensem apotecarium) küldjön neki egy violaszínű birétumot (Egyháztört. Emi., I. 311.). — Egy másik levélben (ugyanazon évből) András esztergomi prépost a fenti Tamás gyógyszerészt felkéri, hogy János doktorral együtt dolgait Ferrarában rendben hagyva térjen vissza Esztergomba. Cím: Egregio domino Thome Lucensi Apothecario, domino et amico meo tanquam fratri charissimo (U. o., 314.). 604. 1527. Dysenteria. — Vérhas járvány Budán. (Linzb., I. 147.) 605. 1528. Húsvizsgálat és húslátók Sopron városában: 1. Corp. Statut. V. (2.), 19. és Szádeczky, I. 114. 606. 1528. Ispotály Nagyszebenben. — „Das register des erbaren Hans Mossichs, spitalmasters yn der Hermanstath, auff Entphaung wnd Aufz- geben des Spitals des Jars 3528.“ (Transilvania, 1863.. 6.). 607. 1528. Társadalmi állás. Orvos és gyógyszerész. — Körmöcbányán „Hans Arzt“ és „Aptiker“ városi szenátor, később főbíró és praefectus silvarum, 1528—40 közt (Ernyey: Bány.) Ugyanez az orvos 1532-ben pörben áll Körmöcbánya városával a hay-i birtok és fürdő miatt (u. o.). 608. 1528. Fürdők. — Brassó város fürdőiről az 1528—1546 közti években 1. Quellen, II. 710. („Balnea“ címszó alatt). Főleg az ottani számadáskönyvek adatai. 609. 1528 és köv. Fürdősök. — A fürdős (balneator) rendesen sebészi műveletekkel is foglalkozott. Brassó városa 1528-ban 60 asperát űzet a fürdésnek a leprásokon végzett érvágásért. Bártfán már a 15. század óta szerepelnek a fürdősök, akik a városi fürdőt bérlik. II. Ulászló részint
