Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
Magyar orvostörténeti adattár 145 Szmollény az ő adatát Reizner munkájából (Szeged története, III. 202.) vette, hol az áll, hogy Szegeden három embernek volt Orvos (Urvos) a neve, egynek Kenyő (kenő, masseur), hatnak Borbély s négynek Nyíró. A két utóbbi foglalkozást tehát megkülönböztették egymástól, mert. a borbély sebészi míveleteket is végzett. 579/a. 1522 körül. Pestis Kassán. — Palackos Pál elszökik a pestis elől; Bertalan ács özvegyének háza „propter pestilentiam“ üresen áll. (Pogrányi Nagy Géza ki jegyzése Kassa város adókönyvéből.) 579/b. 1522 körül. Sebészek adója9 és honoráriuma. — György nevű kassai borbély fizet vagyona után egy forintot, szintúgy mestersége utáu is egy forintot adóban. Hasonlóképpen Kunz nevű borbély a háza és a mestersége után 1—1 forintot. 1533-ban az utóbbinak sebesültek (dy verwundeten Knecht) kezeléséért 5 forintot fizet a város. (Kassai adó- és számadáskönyvek. — PNG.) 579/c. 1523. Rozgonyi István megköszöni Kassa város tanácsának, hogy István doktort hozzá engedték. (PNG.) 580. 1523. János Jakab (de Angelis1?) királyi orvos. — Egy a zágrábi magistratustól kiállított oklevélben mint uéhai „egregius Johannes Jacobus phisicus regie Maiestatis“ van említve, Milicza nevű feleségével együtt. (Tkalcic, III. 228.) 581. 1523. Ritius Jeromos. — Ferdinánd osztrák főherceg II. Lajos magyar király kegyébe és szolgálatára ajánlja Ritius Jeromos medic, doctort (kinek apja R. Pál, szintén orvos). Ritius Jeromos Rómában végezte az orvosi tanfolyamot s Magyarországon szándékozott letelepedni, részben azért is, hogy nyelveket tanuljon (T. T., 1906., 355.); ugyanebben az évben a bécsi orvosi karra is beiratkozott (Acta Vindob., III. 159.). 582. 1523. Köztisztaság. (Sopron városának statútuma): „Ain Gemain hat fürgenommen, das man die gassen und mörin soll sauber haltn und khein bürger gestatten am seinem hauss, weder bey tag, noch nächtlicher weyl, über die fenster ausgiessen lassen, die mörinräimen vergätern, damit das Regenwasser seinen auslauff gehaben mög; ein jeder bürger soll vor seinem hauss all sambstag das khot und mist aufkheren und aufs längst in einem monat ausführen lassen“... Továbbá 1528-ban is: „Ein Gemain begert das man die Stat, vorstat und den pach bei dem Spital soll sauber und rein hallten, ain jeder seinen Mist vor dem Hauss inn hof lassen kheren oder tragen und aussern soll lassen, wer darwider handelt soll dem Gericht wandelpar sein umb 25 den., dem frompotea 12 den.“ (Corp. Statut., V. [2.] 14., 19.; Sopron Mon., I. 4.) 583. 1523. Pestis (Budán). — „A Buda e la pestilentia grande al mio partir, et ne moriuano da 40 in 50 al giorno.“ (Marino Sanuto krónikájában; M. T. T., XXV. 296.) A budai zsidók, a pestis közeledtének hírére, seregestől megszöknek Budáról Pozsony felé. II. Lajos király (1523. febr. 23.) elrendeli, hogy a pozsonyi tanács az oda menekült zsidókat (de a keresztényeket is) űzze ki a városból, bármilyen kedvezményes királyi levelük van is. (Ortvay: Pozsony története. II. [2.] 321.) 584.1523. Ispotály. — a) Ha a pékek nem sütnek előírt súlyú (14 latos) zsemléket: ezeket a városi ispotály részére el kell kobozni. (Sopron városának rendelkezése. Corp. Statut. V. [2.] 15.) — b) Zabláth Lőrinc Selmecbányán beteg- és szegényházat alapít. (Linzb., Eg. 22.) Magyary-Kossa: Magyar orvosi emlékek. III. 10
