Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
Magyar orvostörténeti adattár 139 adatja a minoritáknak (u. o. III. 444.), kik az evangélikusok tiltakozása ellenére négy év múlva okkupálják (u. o. III. 466.) s a szegényeket kilakoltatják onnan, de 1682-ben (a Thököly-időkben) újra az evangélikusok birtokába jut (u. o. 494.). 547. 1515. Olaszok. — Frangepán Kristófné arra kéri a velencei signo- riát, hogy adjon neki oltalomlevelet az odautazásra: szeretné magát ottan gyógy kezeltetni, mert a velencei orvosok a legjobbak és leghíresebbek (sono per fama et opera melior de tuti li altri). Marino Sanuto világ- krónikájában (M. T. T., XXV. 6.). 547/a. 1515. Antoninus János kassai származású orvos. Iskoláit ugyanitt, továbbá Krakkóban végezte és Páduában nyerte el orvosi képesítését.' Bázelben szorosabb ismeretséget kötött Erasmussal. (V. ö. Szinnyei, I. 195., hol munkái is fel vannak sorolva.) — Kassa városának levéltárában több adat szól róla. Így pl. 1515-ben Michael Pannonius (Trencsénben kelt két levelében) melegen ajánlja őt orvosul a város tanácsának. PNG következetesen Antonius-nak írja a nevét s Kemény Lajos adataira támaszkodva azt mondja, hogy apja a kassai Antal nevű vésnök (ötvös) volt, kitől néhány igen szép céhpecsét van Kassa város levéltárában. 1521-ben Antal kassai ötvös fia, János baccalaureus 35 forint tilalmat tesz Farkas özvegyére, szintúgy 1522-ben Ispán Péter sógorának vagyonára. 1526-ban egy lengyel ember tilalmat tesz a Forgách-utcán lakó János doktor javaira. (PNG.) A kassai szt. Mihály-kápolna északi falában, csúcsíves fülkében, szürke homokkőből basreliefben faragva látható Ecce Homo alakja, alatta vörös márványlapon aranyozott lapidáris betűkkel megírt sírfelirat, melyben szintén olvasható Joannes Antoninus kassai orvosnak, feleségének Cromer Annának és két elhalt gyermeküknek (Jánosnak és Zsigmondnak) a neve. Ez az orvos kétségkívül nem lehet azonos a föntebb említett Anto- ninus-szal. A felirat következőleg hangzik: „Singularis indolis optimeque spei infantibus, Joanni et Sigismundo, eodem anno sancte in Chr(ist)o defunctis Joannes Antoninus philosophiae ac medicinae doctor et honesta matrona Anna Cromeriana, parentes moestissimi, filiolis unice dilectis, hoc monumentum f. f. Ao Dni MDLXXXIII.“ (Mihalik Józsefnek a szt. Márton-kápolnáról szóló értekezése után PNG.) 548. 1515. Zafír, mint pestistől óvó szer. — Velencei tanácshatározat egy, Perényi Imre Magyarország nádora által óhajtott s egy Anselmus nevű velencei zsidó birtokában levő zafirkő megvásárlása ügyében. A tanács elhatározza, hogy a zsidó hitközség jövő évi adójából 3000 aranyat utalványoz Anselmnek, a 3000 aranyat pedig a II. Ulászlónak járó hadi adó rovására írja. Két hét múlva Lónyay Albert, Ulászló követe a zafírt 4000 arany értékben át is veszi. (Óváry, I. 247., 248.) A zafírnak mérgezések és pestis ellen nagyratartott óvó erejéről 1. a MOE, I. 332. oldalán mondottakat. 549. 1515. Mérgezés. Korvin János gyermekeinek halála. — II. Ulászló felesége (Szerémi: 41. szerint), hogy az ő Lajos fiának biztosítsa a trónt, erős mérget (venenum bonum) szerez gyógyszerészétől (de apoteca apote- cario [!] suo) és nagy vagyon (Szabadka, gyulai vár, Világos vára stb.) ígéretével s ezekről szóló királyi adománylevéllel rábírja Török Imrét, hogy a már nem élő Korvin János apró gyermekeit mérgezze meg a confectio dulcis (csemege) alakjában elkészített méreggel. A gyermekek nagy örömmel elfogyasztják azt és „in duabus (h)ebdomadis exalaverunt de mundo ad patrem suorum“.
