Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
118 Magyar orvostörténeti adattár ben szenderedjen el. Nem hiányzik az ibolyakoszorú sem.1 A tűzifa beszerzéséről a királyi udvar sáfárának kellett gondoskodnia, de megtörtént, hogy a hercegnek Tolnáról való visszajövetelekor a királyi sáfár „nolebat dare“, azért Zsigmond herceg maga kénytelen fát venni és hálószobájába befüttetni, mert a hideg októberi éjszakán ugyancsak fázott volna. A vastagfalu kőépület ott fönt a szellős budai várban bizony hűvös volt és megtörtént, hogy a herceg szeptember húszadikán tüzet rakat a kandallóban. A herceg hálószobájának ágya atlasztakaróval van borítva, a vánkos szintén atlaszból készült s a nyári hónapokban élővirágokkal van borítva. Az ágy fölött a herceg kedvenc fegyvereit látjuk, többi közt kardját és alabárdját, melyek azonban inkább csak díszül szolgálnak, mint használati tárgyul, mert a herceg nem vadászik, nem vesz részt vitézi tornákban. A szoba felszerelései közt találunk fémtükröt, melyet időnként ki kell fényesíteni, mert elhomályosodik, ott látunk valami fogtisztító eszközt tiszta aranyból („instrumentum ad dentes purgandos... de auro puro..melynek javítása 2 forintba és 60 dénárba került. A mosakodáshoz szükséges víz hozatalára vörösréz amfora szolgál. Az asztalon könyveket és íróeszközöket látunk, továbbá naptárt (indicium anni), mely csillagjóslásokat is tartalmaz és bölcs tanácsokat ad az év hónapjaira és napjaira, mikor kell „oleum purgativum“-ot bevenni, vért ereszteni s egyéb egészségügyi intézkedéseket tenni. Tinta, papiros, pergamen és pecsételéshez szükséges viasz található ott. Mindemez eszközök az „appoteká“-ból kerültek ide, ahova elég gyakran térnek be a herceg udvarából „pro pulveribus et gallis et gumi ad inchaustum“, „pro perga- meno“, „pro papiro necessario“, „pro cinobrio“, „pro cera rubra“. Ha nagyobb mennyiségű papirost vesznek, azt a thezaurumba teszik. A szoba felszerelése közt sakktáblát is találunk, mert a herceg, különösen a hosszú téli estéken gyakran üti el az időt sakkjátékkal, s hogy igen sokat használták, bizonyítja annak gyakori javítása, melyet az aranyműves végez el. A sakk értékes voltát bizonyítja az, hogy a figurák gyönggyel vannak díszítve. A herceg szereti az állatokat, van egy kedvenc szarkája, melyet szobájában kalitkába zárva tart és keményre főtt tojással etet, néha azonban valami állati szívvel kedveskedik neki, melyet a budai zsidóknál vett. Az étkezéshez részint ezüst, részint aranyozott edényeket használnak, de látunk már kristályserlegeket és üvegpoharakat is, még pedig a herceg részére kisebbet, a vendégek számára pedig nagyobbakat tesznek az asztalra. A vizet és a bort a herceg asztalára aranyozott kancsóban hozzák; a személyzet részére már csak fém- és fakancsók szolgálnak. Ilyeneket használnak a konyhában a mosáshoz és a súroláshoz. A vizet a Szt. János- kolostor ciszternájából hozzák s onnan viszik a jeget dézsákban a bor hűtésére. Közönséges használatra fakancsókat alkalmaznak, ebben hozzák a vizet akkor is, midőn a helyiségeket felsúrolják. Az udvari személyzet fekvőhelye a szalmazsák. A sötétség beálltával gyertyát gyújtanak, de sokszor fennakadnak vele, mert a királyi sáfár nem adott nekik s a herceg a magáéból ad néhány dénárt e célra. Hogy a herceg ablakai hártyából voltak készítve, azon nincs mit csodálkoznunk, mert akkoriban még aránylag drága volt az ablaküveg. Az egri püspök lakásán még 1520-ban is vászonból és papirosból voltak az 1 Lehet, hogy mindebben a pestistől való félelemnek is szerepe volt. Az illatos anyagokat mindig úgy tekintették, mint leghatásosabb óvószereit a pestisnek. (M. K. Gy.)
