Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
Magyar orvostörténeti adattár 105 Baptista Canano orvost és Egano de Floreno sebészt küldi (u. o. 304.). Beatrix ismételve (u. o. 318., 338.) dicséri őket (Berzeviczy, 398.). Canano neve annyiból is érdekes, mert kétségkívül családi elődje volt annak a Giambattista Canano (Canani) ferrarai anatómusnak (1515—1579.) és egyetemi tanárnak, ki a legfontosabb bonctani fölfedezések egyikét tette (1547.) mikor a vena azygos-ban a billentyűket meglátta s azok záróképességére s a keringésre való befolyásukra kísérleteket is végzett (a visszérbillentyűk ismerete nélkül a vérkeringés mikéntje nem lett volna később megérthető), de azonkívül egy fontos illusztrált munkát is kiadott: Musculorum humani corporis picturata dissectio (Ferrara, 1543), melyről lásd: Castiglioni, 420. és Hirsch, I. 654. 420. 1487. Gyógyszerészet. — A modenai Hippolyt-kódexek drógtörté- neti vonatkozásai. Néhány fűszer (sáfrány, bors, fahéj, gyömbér, citrom, cukor, mandola, rizs, füge, mazsola) magyarországi árának megállapítása Hippolyt esztergomi érsek udvarának számadás-könyvei (Száz., 1867., 378. és 1870.) alapján: lásd Halász Pál cikkét, Gyógyszerészi Közlöny, 1918. 135. 421. 1187. Női szolgaszemélyzet a fürdőkben: Schwarz, 282. (nagyszebeni adat). Csak később, a 16. században, oszlik meg a fürdői szolgálat (a vendégek neme szerint) a női s férfi személyzet közt. 422. 1487. Kórházak és városi fürdő Kassán: lásd Kemény: Kassa, 56.; továbbá Kassa monográfiájában, 219. (Egészségügyi tekintetben Kassa városa már a 13. században kiváló helyet foglalt el a többi vidéki városok közt, amennyiben már akkor volt kórháza, még pedig alapítvánnyal biztosítva. A meglevő iratok szerint 1283-ban már létezett a kórház a szegények részére; a 14. században a szt. Lélekről nevezett kórházról tesznek említést. Ez valószínűleg azonos az említett régi kórházzal. A 15. században egy ríj kórházzal találkozunk, melyet szt. Lénártról neveztek. Ezt 1566-ban lebontották, mert az ríj erődítésnek útjában állott. A kórházat úgy látszik a város segélyezte, mert például 1487-ben a kiadások tételei közt találjuk, hogy a szt. Lélek kórházra 20 forintot, a szt. Lénárdra 7 frtot adtak ki. A szt. Léárd kórházról és egyházról külön utca is volt elnevezve; 1473-ban ugyanis Kassa utcái közt a szt. Lénárd-utca szerepel; 1518-ból pedig ismerjük az Ispotály-utcát, melyben az előbb említett kórház állott. A mai alapítványi kórház 1831-ben létesült.) 423. 1487. A szt. Antal-rend és a segesvári ispotály közti viszony szabályozására vonatkozó latin oklevél (in extenso): Müller, Hosp., 55—60. 424. 1487. Simon pozsonyi orvos (arczt), a város belső tanácsának tagja. (Vámossy, 21.) 425. 1487. Márton, Mátyás király orvosa, egyszersmind a budai hitközség plébánosa és jeles csillagász. Weszprémi (II. 127.) nem ismeri a vezetéknevét, de bizonyos, hogy nem más, mint Ilkusch Márton, kiről más helyen (a budai egyetemmel kapcsolatban) bővebben is szólok.— Mátyás korából ismerjük még Antal orvos nevét is, de csak annyit tudunk róla, hogy a királyné 1488-ban 124 forintot fizettetett ki neki a körmöci bányakamarával. 426. 1488. Mátyás király és felesége, Beatrix, a badeni (Bécs melletti) fürdőt használja (v. ö. MOE, I. 148. és Berzeviczy 436.) Űgylátszik, hogy itt, többek közt, Tichtel János bécsi orvos és egyetemi tanár kezelte őket, ki naplójának egyik helyén (Fontes r. Aust., Scriptores, I. 46.) azt írja: „Tandem die mathei ivi ad termas, vocatus a regina, que erat in termis,“ (1488 szept. 21.). Nem sokkal később (dec. 8.) azt is megemlíti, hogy „eo die tota Universitas fuit cum rege nostro mathia, qui ex sua innata clemencia
