Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)

Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)

Magyar orvostörténeti adattár

103

410. 1482. Pestis (Kassán). — Nagylucsei Orbán győri püspök említi a kassaiakhoz intézett levelében. (T. T., 1902. 355.) V. ö. még Linzb., I. 125.

411. 1483. Mihály bndai borbélysebész. Említve: Monum. Romana Episcop. Veszprimiensis, III. 288.

412. 1483. „Venerabitis Jacobus de Vyenna, artium liberalium et medicinae doctor, socius et concanonicus noster“ (Erdélyben). Gr. Telekicsalád oklevéltára, II. 160.

413. 1483. Budai Egyetem. Ez évben jelent meg Sorgnál (Augsburg- ban) Ulrich v. Reichentbal könyve a konstanzi zsinatról, melyben kétszer is szó van Clostein Simonról („Symon Clostein meyster in der ercznei“, v. ö. MOE), a budai főiskola tanáráról. A könyv 146/b lapján látható a főiskola címere is, melynek hasonmását adja Ballagi Bp. 40, ki bővebben ismerteti a könyvet.

414. 1484. Pestis. Aurum Hungaricum. Aurum potabile. — A magyar arany ajánlása pestis ellen: Schwestermiller Konrád 1484. évi (németországi) pestisiratában. (L. Arch., XIV. 13.) Aki nem tudja megfizetni a Aurum potabile-t, az vegyen 4—5 magyar aranyat, csináljon belőlük lehetőleg vékony lemezeket s izzó állapotban mártsa őket (ismételve) borba, hogy ez az aranynak óvó erejét átvegye. A magyar arany gyógyító és óvó erejéről a MOE-ben közzétett adatokhoz még a következőket tehetem: Az amulettekül használt pénzek egy részénél azok anyagának is döntő szerepe volt s bizonyára ez az oka, hogy különösen Mátyás király hollós aranyait, valamint Mária Terézia máriásait sárgaság elleni gyógyszernek tekintették, talán csak azért, mert a pénz is sárga volt (sympathikus signumok!). Domby Sámuel (Orvosi tanítás a gyermekek nyavalyáiknak megesmeré- sekről, 400. old) még 1794-ben is azt írja, hogy „mi nállunk (Borsodban) szokásban vagyon, hogy az ollyatén könnyen hívők a sárgaságban lévőknek aranyat kötnek a nyakokban és azt viseltetnek véllek“. De más betegségek ellen is használták; így pl. Mikes Kelemen említi (1718 dec. 28 kelt levelében), hogy mikor Bercsényi Miklósné meghimlősödött s minden áron meg akarták menteni a szépségét, orvosai aranylemezzel vonták be az arcát, (de vesztükre, mert mikor a lemezt eltávolították, ennek egy része az orrán visszamaradt s ez állandó fekete foltokat hagyott rajta). Knyazo- viczky dr. 1914-ben szemtanúja volt annak, hogy Rózsahegyen egy icte- rikus betegre mindenfelől összeszedett aranygyűrűket, karpereceket és láncokat akasztottak, melyeket a páciens gyógyulásáig testén viselt. Bogiszláv pomerán herceg „Iustus sua fide vivet“ köriratú aranya kiizzítva s rózsavízbe mártva kedvelt gyógyszer volt hasmenés ellen. Görögországban epilepsia és szívbaj ellen olyan bizánci aranyat hordtak amulettként, melyen valamelyik császárnő képe volt. (V. ö. Faludi Géza: Pénz és érem mint amulett. „Az érem“ c. folyóirat VI. évf. és Villiers-Pachin- ger: Amulette u. Talismane. 83., 274.)

415. 1485. Brassói Pelli ficis Bálint mester (Magister Valentinus Pelli- ficis de Corona) a bécsi orvosi fakultás tagja. (Acta Vindob., II. 203., 211., 219. és Schrauf 400., a névmutatóban.)

416. 1485. Sudor anglicus („ángliai veríték“) Magyaroszágon. Pethő Gergely: Magyar Krónika, 223.)

417. 1486 és köv. Gyógyszerhozatal Olaszországból. — A ferrarai herceg Mátyás király feleségének, Beatrixnak, rheumot és mannát küld, a királyné viszont kocsit a hercegnek. (Száz., 1868., 248.) Két év múlva (1488 nov. 19.) a ferrarai hercegnő a következőket írja Beatrixnak: „Havendo