Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)

Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)

96

Magyar orvostörténeti adattár

egyszersmind orvosi funkciókat is végeztek, továbbá az egyháznak ezt tilalmazó kísérleteiről stb.

366/a. 1465. Ispotály. — Kassa városa a szt. Lénárdról nevezett ispotályt 18 forinttal segélyezi. Három évvel később (1468.) Schwarz János az ő tállyai szőllejét az ispotálynak hagyományozza. 1472-ben Zipser Kelemen özvegye úgy a szt. Lélek-, mint a szt. Lénárd-ispotály szegény betegeinek 4—4 forintot hagyományoz. (PNG.)

367. 1465. körül. Orvosi tanácsok egy magyarországi útra készülő szász herceg számára. (Regimen ordinatum pro duce Saxoniae transeunti ad regem Ungariae, Romanorum etc.) — A meglehetős hosszú és érdekes orvosi utasításban sok okos tanács mellett néhány furcsaság is akad, így például azt tanácsolja a hercegnek, hogy ha majd Magyarországon jár, kerülje el a régi falakkal épült szállásokat, mert ezekben skorpiók és (mérges) pókok szoktak tanyázni. A magyar vízen kívül, csodálatos módon a magyar borhoz sincs bizalma, mert azt mondja, hogy „Sed quia in Ungaria ut intellexi sunt plures aquae sulfureae, quae ad quantum possibile est, evitentur et aquae meliores cum summa diligentia considerantur et assumantur. Vina etiam sulfur ea ibidem existentia evitentur pro posse, quia sunt multum calefactiva et exsiccativa et sic opilationum et febrium generativa. Adducantur igitur bona et electa vina de Austria. Contra talem maliciam aquae et vini valet comedere cepas cum aceto.“ (Az „ut intellexi“ azt bizonyítja, hogy a tanácsadó orvos sohasem járt hazánkban.) — Ezt az érdekes regiment Sudhoff találta a lipcsei egyetemi könyvtár 1227. számú kéziratában s in extenso közzétette a Studien zur Geschichte der Medizin VIII. kötetében (205. old.). Az ő véleménye szerint valamelyik lipcsei orvos vagy tanár írhatta 1465—1475 közt, II. Frigyes valamelyik fia számára, ki Mátyás király látogatására indult. Abból, hogy az orvos a magyarországi skorpióktól óvja a herceget, azt következteti Sudhoff, hogy a tanácsadó német orvos valószínűleg Felsőolasz- országban vagy Montpellierben tanult s ottani tapasztalatai alapján következteti, hogy a magyarországi szállásokban is megteremnek ezek a kellemetlen lakók.

368. 1465. Ambrosius Griffus medicinae doctor, Sforza Ferenc milánói berceg orvosa és megbizottja, házassági ügyekben tárgyal Budán, Mátyás királlyal. (Fraknói, I. 97.)

369. 1465. II. Pál pápa megadja az engedélyt Mátyás királynak egy magyarországi egyetem alapítására. Mátyás király, ezt megelőző kérő levelében megemlíti, hogy Magyarországon nincs egyetem, (in regno Ungariae . . . non viget aliquod studium generale). Ez kétségtelenné teszi, hogy a homályos múltú, Nagy Lajos alapította pécsi egyetem ekkor már nem létezett. A király szándéka az, hogy a bolognai egyetem mintájára (ad instar studii Bononiensis) alapítja az új egyetemet mindegyik fakultással (tehát az orvosival is). Az új egyetem a pozsonyi volt, melynek orvostanára (a MOE, I. 2., 3. oldalán említett Péter mester), Rupp szerint valószínűleg Förchlinger (Vörchinger) Péter. (Brüll, 21.) Mátyásnak a pápához intézett levelét egészében közli Békefi, Pécs, 131.

370. 1465. Konrád orvos, honti főesperes. Csak névleg említi egy 1465. évi okmány, mint néhait. (Monum. Vespr., III. 179.)

371.1466. Pestis. — a) [Szandeczen.] Grolok Jakab értesíti Bártfa városának jegyzőjét (1466. ápr. 7.), hogy a nagy pestis miatt (propter pestem validam), mely Szandeczen uralkodik, át akar hurcolkodni, minden ingó-