Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 2. - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 122. (Budapest, 1929)

Szent Margit asszony öve

Szent Margit asszony öve.

A nő életének legsúlyosabb próbája a szülés. Ezért van megírva az ó-testamentomban, hogy „a szülésnek napjánál jobb a halálnak napja“, amiben sok az igazság, mert hiszen az elmúlás órájának szomorúságát és szenvedését rendszerint megenyhíti az öntudatlanság, a vajúdás fájdalmait pedig nem. Ettől az órától való rettegés vezette rá a keresztény asz1. kép.

szonyokat, hogy vagy hetven olyan szenthez — pátrónushoz — imádkoztak hosszú százíadok folyamán, kiktől segítséget vagy legalább is lelki megnyugvást reméltek. Timor fecit deos.

Történeti adatok bizonyítják, hogy hajdanában a nehéz szülésben vajúdók a szentek reliquiáihoz — többek közt Szent Margit övéhez — fordultak bizalommal, nemcsak a külföldön, hanem hazánkban is. Mielőtt erről részletesebben szólanék, néhány bevezető megjegyzést kell tennem arról, hogy hosszan elnyúló, nehéz szülések alkalmával milyen külső segédeszközöket vesznek igénybe a primitiv népek?

Legtöbbször azt látjuk, hogy ilyenkor a férj vagy más hozzátartozók hátulról átölelik az ülő- vagy állóhelyzetben vajúdó asszonyt és minden egyes fájás alkalmával erősen megszorítják a hasfal felső részét (vis a tergo). Ezt a helyzetet és eljárást tünteti fel az 1. ábra: egy Tahiti szigetén lakó bennszülöttpárnak a képe. A segédkezésnek ezt a legősibb módját

Magyary-Kossa: Magyar orvosi emlékek. II.

1