Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 2. - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 122. (Budapest, 1929)

Függelék

Bég! magyar betegségnevek 313 Megkötni, Cselekedet; továbbá Ethno- graphia, X. 35. Érdekes értelmi egyezés a német anfwn-nal (= behexen, be­zaubern, zugrunde richten). Tetű: sertések és marhák borsókái; cysticercus cellulosae. Bohlwes, 1814. kiad., 135., 166. („mint mikor a disznók húsáról s szalonnájáról azt mondják: tetves“)· Lásd még Vak tetű, Vizes tetű. *Tisztátalan nyavalya, tisztátalan ra­gadó nyavalya: syphilis. A tisztátalan nyavalyában talált személyeket.... kü­lönös parasztházakban összerakván, a vármegye eassájára gyógyítsák. (1792; Gyógy., 1905. 45. szám.) *Tolvaj hideg: lásd Lopó hideg. *Torkába ereszkedik. Torok-ereszke­dés. Az kinee a torkába erezkedöt. (Bor­nemisza Péter, 1578., Sz., 1874. 386.) Ennec é torkában erős pööros toroc erezködet, toroc gyikia, béka leuelegie, nyac foga (u. ο.). V. ö. Csap-ereszkedés. *Torok-fúlás: adenitis equorum; a lo­vak mirígykórja. Lásd Mirigy 2. *T or okgyík. Már a Bornemisza-féle ráolvasásban is előfordul (lásd Torkába ereszkedik). 1. Torokdiphtheria és croup. 2. Torokanthrax (sertéseknél); lásd Csiks., továbbá Tolnay, Barm., 263. és Okt., 11., 3.). Mint lóbetegség: adenitis equorum; mirígykórság (v. ö. Mirigy). Eret az nyelv fölött és alatt jó eresz­teni, midőn az lónak torok-gyikje va­gyon. (Cseh, Orv. K., 5.) Torongy: 1. condyloma (és az abból esetleg keletkező fekély). Torongy: the- rioma; feig-warz, ein garstiges ge- sehwaer (PPB.). Therioma: ulcus viri­lium, interim et sedis et partium alia­rum, mali odoris, ex quo nasci quando­que solet herpes esthiomenus [= lupus, bőrfarkas], quoniam serpendo corpus ossa usque devorat. (Calepinus, 1534. kiad.) 2. Mint lóbetegség: lásd Köröm­toron gy. *Törődés: contusio; zúzódás. Bácz, Borb., 255. Tövisserte (sertésbetegség): ekzema? (Bohlwes, 1814. kiad., 171.) Tár: ulcus saniosum MA.; eitriges ge- schwür PPB.; fekély. Az túrral is, or- banezrul is, folyosorul is es mindenféle fakadasokrul hasznos. (1676; T. T., 1894. 407.) Páriz Pápai (Pax C., 310.) meg­különbözteti a túrt a fekélytől s úgy látszik, hogy a mélyre ható, rossz­indulatú fekélyt nevezi túrnak vagy túrós fekélynek. *Tiidő-fúladás: hörgősség (lóbetegség). Lásd Fúladozás. Tüzes kelés v. kelevény: anthrax, carbunculus; pokolvar. Web., Amul., 90; Bácz., Borb., 281; Haiszler, 462. A pokolvarrok pedig más húsos részeken szoktak megjelenni, mellyek tüzes kelé­seknek is neveztetnek. (Madai, 25.) *Tyúkszem: körömméreg (ha a kéz ujján van is). Ennek az illyen mérges GG. A „tárgy“ nevű betegségről. (Mészöly Gedeon közleményéből; M. Nyelv, l!tl7, 272.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom