Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 2. - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 122. (Budapest, 1929)
Függelék
Régi magyar gyógyszerneyek 271 *Porcz-fű. Kitsiny porcz-fű: herba herniariae; bruchkraut. (1745; Torkos, 7. 1.) Portzfű: cyclaminus. (Frick.) Δ NySz.-ban csak „poresfű“ alakban. *Porczogófű: lásd Élek-halok. *Porgomba: lásd Farkasfing gomba. Pór is: nebéz szülés ellen adták. Ko- ntáromy, 43. (1584-ből.) *Pozsonyi térjék: régi magyar orvosság, mely inulagyökér, rebarbara, boróka, zedoaria, angelica, ruta, sabina és sok más orvosszer keverékéből állott. (1668? Fekete Imre elenchusa a Nem. Múzeumban, Quart, lat., 2194.) *Pörje-gyökér: radix graminis; grasz- wurtzel. (Torkos, 10. 1.) *Pöszericze, fejér peszerce. (Csapd, 222.) Mai neve; orvosi pemetefű; Marrubium vulgare L. *Preszker gomba: agaricus equestris; ritterschwamm. (Mátyus, II., 481.) *Prüsszentő-fű: fehér hunyor, sárga kükercs. (Csapó, 118.) Mai neve: Veratrum album L., fehér zászpa. *Ptrüsszentő gyökér: helleborus. (Molnár A.) Megjegyzendő, hogy a régiek hellebrnsa nem a hunyor, hanem a zászpa (veratrum) volt. *Ptrüszköltetö por: pulvis sternutato- rius. Valami jó erős ptrüszköltető portis nem árt ollyankor az orrába fújni. (PP. Pax., 17.) *Puczokrépa, tót répa, csicsóka, földi alma; helianthus tuberosus. (Veszelszki. 453.) *Purgáló zsacskó: sacculus purgans. Jó itt-is .., purgáló satskóról egy vagy Két hétig innya. (PP. Pax, 207.) V. ö ugyanott 126. 1. és Jourdan, II., 579. Puskapor-oltó ír: lásd Miskolci Man. 399. *Puszlicza: lásd Hariska. *Puttyantó, csattantó, csudafa, maszlag: datura stramonium. Veszelszki, 419.) *Rabarbarom. Barát rabarbarom: radix rhabarbari monachorum; mönich- rhabarber. Igaz rabarbarom: rád. rhab veri electi; feine rhabarber. (Torkos, 10. 1.) *Rácz borsó: ? Torok fájásrul: ... ráca borsót meg kell törni olly apróra mint a liszt. (Orv. K., 17.) mRaj-méz. Végy 1 lot raj-mézet, fél drágma sáfránt. (Ts. M. — K. I., 21.) Végy 3 lot raj-mézet, 3 lot morsoló követ (u. ο.). V. ö. Raj-viasz. *Raj-viasz: cera sacra, seu propolis; stopf-wachs, bienen-hartz. (Torkos, 13.1.) Δ7, a sötétsárga vagy barnás anyag, mellyel a méhek a lépek belső falát be vonják. *Rákfü: Capsella bursa pastoris L.. pásztortáska. Rákfű, avagy németül taschelkraud, magyarul vert fű. (Orv K., 53.) L. továbbá Toldy, II., 69. *Rák-örmény, lásd Rák-örvény. *Rák-örvény, *rák-örmény: lapidea cancrorum, rákszem. Huszonhat szem rák eörvént erősen meghtörven... egielicsik őszvö égi kalan peteczirom vízivel az rak eőrvént. (M. P.) A R. ebben az értelemben már Ts. M.-ban is előfordul (lásd Sz. K. értekezésében) Páris-Pápai rák-örmény-nek írja: Négy Rák-örményt törj-meg aprón. (PP. Pax 96.) Jó a Rák örmény vagy tsak a Créta is (u. o. 119.). Rák-örményt.. igyék-bé (u. o. 295.). Jó oszlató erő vagyon a Rák-örményben is (u. o. 310.). Recepta: formula ordinationis; orvosi rendelvény (a NjsSz.-ban nem eléggé szabatos értelmezéssel: medicamenti diluendi formula). Azon matériák rothasztották meg és kemény recepták. (1676; T. T., 1894. 390.) *Reszketöfü: lásd Üres zab. Réti torma: nasturtium aquaticum (Enyedi, 78.) * Rézkő: aes ustum. (Frick.) Részint a rézoxydot, részint a rézsulphidot nevez ték így hajdan. *Rézrozsda: aerugo; grünspan. A zöld (vizelet) leszsz a rézrosdás szabású sárnak (= epe) bősége miá. (A. Csere, Enc., 180.) *Rézsuka, nagy sásafű, szépíttő fű: lepidium sativum latifolium. (Veszelszki, 272.) „Az olaszok, németek sását készítnek belőle.“ *Réztajték, Étetö: squama aeris (Frick.) A megtüzesített rézről ütés közben leváló darabkákat nevezték így. *Ribeszli: lásd Szent János szőlőcs- kéje. * Rókagomba, sárga vargánya: agaricus cantharellus; gelber pfifferling. (Mátyus, II., 481.) *Római kömény vagy fekete kömény. a melly fekete koriandernek is neveztetik. (Mátyus, IV., 430.) A Nigella Sativa L. és a N. Damascena L. magvai (Semina nigellae, S. melanthii, S. cumini nigri; schwarzer kümmel, Schwarzkümmel). Rontó-fű: senecio MA. Az rontó fűnek vagy szilfának awagy atraczélnak annyi ereje vagyon. (1564? Gyógy.. 1880. 108.) *Rozsanya, anyarozs: secale cornutum. (Mátyus, EL, 123.) *Rózsa szagú gyökér: radix rhodia; rosen-wurtzel. (Torkos, 10. 1.) A Sedum Rhodiola L. gyökere. *Rozsmák-víz: Az Rosmak wvzet ha ky meg Izya az meg hewlt agy welewt meg hywössyty. (Orvosi följegyzés a 16. sz.-ból.) Győri Füzetek, I., 86. Szláv
