Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 2. - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 122. (Budapest, 1929)
Függelék
Régi magyar gyógyszernevek 251 iaagvai. A NySz. adatai („Csudafa“ alatt) a közönséges Ricinusra vonatkoznak. Csudálatos só: sal mirabilis, (xlaüber- só. Rácz: Borb. 176. *Csúhit, szittyó: juncus (Yeszelszki 264.). „A vékonyakból lámpás béleket tsinálnak, a nagyobbikön az úszást tanultam meg gyermek koromban a Rába vizében“. *Csuka-áll: mandibulae lucii piscis; hechtskiefer; mäcboires de brochet. (Ré- gcnte oldalszúrás, fehér folyás, nehéz szülés ellen adták a porát.) Tégy megannyi aprón meg-törtt tsuka állat hozzá (PP. PaxC. 96.). Meg-annyi törtt tsuka állat öszveelegyítvén (u. o.). *Csuka-fog. Végy csuka fogat négy quintlit. (Orv. K. 32.) A csuka fogát, rák héját törd erőssen öszve. (U. o. 37.) Szívfogásról: A tsukának fogát törd meg... s spinard vízben add bé. (Házi Orv. 127.) Ma a nép különféle gyógyszertári készítményeket (borax, pulvis cornu cervi usti, conchae praeparatae, rákszem) nevez csukafognak. *Csuka-háj: Axungia lucii; hechtschmalz; graisse de brochet. „Ló sebére: csuka hájat, vízi csigát, azokat égesd meg új fazékban, tedd porrá ezzel hints.“ (Csiks.) „Kérem Nagyságodat, küldjön valami kevés gyöngyvizet, viola-julepet és ha lehetne csukahájat is.“ (Takács S.: Zrínyi Miklós nevelőanyja, 93. A 17. századból.) *Csuklyafű: lásd Kuklásfű. *Csurdéárpa: lásd Csóréárpa. *Csurdézab; avena nuda (Mátyus II. 139.). *Csurmolya: melampyrum (Mátyus II. 73.). Csyma pázsit-víz:? „Továbbá az csyma pasit vyzet el küldtem, az Ur Isten adja, hogy senkinek ne kellessék.“ (1560. Lev. Tár. II. 29.) Csíma = poloska (NySz. I. 429 ) tehát kb. a. m. „poloskafű“. Talán a latin cyma- (olasz cima-)ból = „zarter trieb einer pflanze“ (v. ö. Etymol. Szótár „csima“ alatt). Czapa, disznótok: cucurbita major rotunda, flore luteo, folio aspero Bauh. „En Böszörményben oily nagyokat láttam. hogy kő helyett a káphosztát a hordókban tökkel nyomtatták le.“ (Ve- szelszki 182.) E szó különben már Bey- thénél is előfordul. *Czethal-csék: priapus ceti (Torkos, 16. lap). Aphrodisiacumnak használták. *Czethal kövérje: sperma ceti (Frick). *Czethal-velő: sperma ceti (Torkos, 16. lap). *Czibak flastroma: lásd Deakórium. *Cziczer. Fejér cziczer. Bagoly borsó: semen ciceris albi; weisse zisern. — Veres cziczer: semen ciceris rubri; rőtbe zisern (Torkos, 11. lap). * Cziczer-bor só. Cziczer borsót vízben jó erőssen megfőzvén, a levét igya meg (Orv. K. 42.). *Cziczeri (tzitzeri) borsó: cziczer (Frick). A NySz.-ban csak a csicseri b. alak fordul elő. *Cziczfark-kóró: egérfarkú, ezerlevelű fű (Csapó 82.) Mai neve: közönséges eziezkafark; Achillea millefolium L. *Cziczka. „Hasát laxálni a ki akarja, legjobb a kék káposztának a felső tsimájit (tzitzkáját) meg-főzni, és evvel élvén, minden epe-sárt a gyomorból ki tisztít.“ (Veszelszki 109.). *Czika: a magvak csirája, embryója. „Minden plántáknak tzikáit fejér, po- ronyó, lágy matériába (értsd: endosper- miumba) pólálta-bé a természetnek bölts mestere.“ (Mátyus, II. 457, 74.) *Czillárfű: farkas szőllő, négylevelű fű, csillagfű; paris herba (Csapó, 65.). Mai neve: varjúszem; Paris quadrifolia L. *Czímnyelvű fű: erősítő fű, szeretetre hajtó-fű; catanance; catananche chon- drilla cyanoides (Csapó 66.). Mai neve: közönséges nyúlparéj; Chondrilla juncea L. („Némelly aszszonyok ezen füvet timsós vízben meg-főzik, és ágyukat véle sárgásra festik. A bűvös bávos hitetlen lelkű emberek sok babonaságot visznek [vele] véghez a házasak körül.“ Csapó 67.) *Cziprosfű: lásd Fekete czipros. *Cziprus terjéki. „A torokdagadás ellen némellyek (himlőben) Ciprus terjékit kötnek a nyakba.“ (Benkő Sámuel: A hójagos himlőről való tanátsadás, 1781. 22.) *Czíra: stamen (Mátyus, I., 29.). *Czirköles: lásd Csilköles. *Czitrom: unguentum, ir. Sárga czit- rom, minden sebre igen jó (1676; T. T. 1894. 407.). Túrós labnak való czitrom . .. igen jó ir (u. o. 409.). Fejir czitromot. olajt 3 lőtt (u. o. 407. és 401.). Unguentum sarga czitrom (u. o. 409.). Igen jo czitrom hernyos sebre (u. o. 408.). Szürke czitrom (u. o.) A szó magyar jelentését kétségkívül az Emplastrum citrinum kifejezésből általánosították, mely utóbbi gyantából, kecskefaggyúböl, terpentinből álló és curcumával sárgára festett fiastrom volt (Misk. 381.). A nemzeti múzeum egyik 17. századi kéziratában („Herbarium. Füves Könyv“) egész sereg különféle citrom kézsítése módja van leírva. *Czitvár, czitvor, czitvort. Nemcsak a zedoária-gyökeret jelentette (NySz.), hanem a flores cinae-t (citvor virágot v. helytelenül magot) is. Gelesz- táról: végy a patikában czitvár magot
