Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 2. - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 122. (Budapest, 1929)
Adattár
184 Pestisemlékek a tatárjárás utáni lelki depresszióben az emberek bűnbánatot tartottak, sőt sokfelé önostorozó csoportok járták az országot [de nemcsak nálunk, hanem a külföldön is így volt ez már a 13. században is, ámbár ott már nem volt tatárjárás, de igenis volt pestis-epidemia]. Arany János a Toldy Szerelme 8. énekében megörökítette a magyar flagellánsokat, állítólag Palacky: Geschichte von Böhmen c. munkájára támaszkodva: Vág vize mentében nagy csapat emberre Talált, kik üvöltve és magukat verve, Viszik — mint madarak költözve ha szállnak — Fekete hírét a fekete halálnak. Hirdetik a gyónást, töredelmet, böjtöt, Mert a világ vége bűneinkért eljött. Verik önmagukat rengeteg ostorral: Toldi közéjük állt, s megyen a táborral. Délrül ez a népség indult valahonnan, S mint hógulya meggyűlt iminnen-amonnan, Ki paraszt, ki műves, kinek odva szerzet, Mindenféle kor, nem, állapot és nemzet. Faluról falura, városrul városra, Éjszakra haladnak Jablunka szorosra, S kínozzák magukat, hogy borzad a lélek; — Vitéz Toldi Miklós ott vezekel, vélek! Trithemius Chronicon Hirsaugiense (1462—1516) c. munkájában18 szintén megemlékezik a magyar flagellánsokról: „1349. Ugyanebben az időben új eretnekség keletkezett, mely Magyarországon vette eredetét s rövidesen Németországot is megfertőzte mérgével“ stb. és egy a Nohl könyvében (Der schwarze Tod, 1924. 303.) forrásutalás nélkül közölt adat szintén azt mondja ,hogy „Riesenhafte Weiber aus Ungarn kamen nach Deutschland, entkleideten sich öffentlich und schlugen sich unter Absingung von alleilei seltsamen Liedern mit Ruten und scharfen Geissein.“ A „riesenhaft“ jelző azonban elárulja, hogy itt mondái elemmel [vagy legalább is történeti tény és népfantázia erős összekeverésével] van dolgunk, úgy mint ahogy az „óriás lovagok“ nagyban szerepeltek a pestisjárványok alkalmával később is. És még ha valóság volna is a magyar „óriás asszonyokéról szóló mese: mi ez a külföldi nagy és művelt nemzetek meg- tévelyedéséhez képest? Egy francia krónika azt mondja, hogy 1349 karácsony körül csak magában Brabant-ban és Hainaut grófságban több mint nyolcszázezer önkorbácsoló járta a bolondját, háromágú, ólmos vagy tüskésvégű korbácsaikkal és vesszőjükkel véresre verve magukat — s messze vidékekre széthurcolva a pestist! 18 Bővebben lásd Balogh J. cikkét (Ethnographia, 1927. 199.).
