Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 2. - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 122. (Budapest, 1929)
Szent Margit asszony öve
Szent Margit asszony öve 9 segíti a szülőket“. Volt idő, mikor a külföldi orvosok a belsőleg rendelt aranytartalmú gyógyszerekhez magyar aranyból részeltették le a kívánt mennyiséget.12 Még nagyobb híre volt a saskőnek (aétites-nek), melynek abortus és nehéz szülés elleni hatását többször említik a mi régi orvosi íróink; egyik-másik azt mondja, hogy valósággal „csuda dolog“-számba megy a hatása. Kecskeméti W. Péter szerint „ha az szülő és veszédő asszony állatnak, az ki nehezen szülne, az ágyékára teszik a saskövet, mingyárt elhozza az gyermeket, de mingyárt el kell onnét vennyi, mert nyavalya következik miatta, kiben meg kell halnyi“. A nagyműveltségű és orvosi dolgokban is igen józanul gondolkodó Dudith András-t is rábeszélték az asszonyok, hogy első felesége nehéz szülése alkalmával próbát tegyen vele, rá is kötötte mind a két combjára s a szülés nemsokára simán lefolyt, de a kedvező eredményt mégsem a saskőnek, hanem egyéb beadott gyógyszerek hatásának és a rendes szülő mechanizmus bekövetkeztének tulajdonította. „Sok oka van annak, hogy nem igen hiszek az efféle orvosságokban“ írja barátjának, Scholtz Lőrinc-nek, 1583 július 24-én.13 A saskő különben nem egyéb, mint egy többé-kevésbbé gömbölyded agyagvasérc- és márgakonkréció, lemezes szerkezettel, belül maggal, mely a külső rétegekről vált le s megrázva, zörög. (Svédországban, Szászországban, Bilin és Teplitz körül, továbbá a Keleten ma is gyakran találják ezeket a sajátságos csörgő köveket.) Nehéz szülések ellen való használata az ősi görög korba nyúlik vissza. Már Dioskurides említi, hogy ha a saskövet vajúdó asszonyok hasára kötik, fájdalom nélkül szülnek. Lehet, hogy azért tulajdonítottak neki oly nagy hatást, mert a saskőben lévő mag az uterusban elhelyezett magzatra emlékeztet, de vannak, kik ebben a babonában a Zeus Epaphos-kultusz maradványát látják. Tudvalévő, hogy Zeusnak egyik funkciója a szülőnők segítése volt s akit megszánt, ahhoz elküldte az ő szent madarát, a sast (aétos) és vele együtt a saskövet, a lit hős aétités-1, mely a hagyomány szerint sasfészekben termett s a nőstény sasnak segítségére volt, mikor tojást rakott. A szülési cingulumok közt nagy szerepe volt a különböző szentek övei-nek. Franciaországban még néhány év előtt is nagyban járta a Szent József öve, melyet olcsóbb és drágább minőségben árultak a terhes asszonyoknak. Hogy nálunk is használatos volt-e, arról nem tudok, de kétségtelen, hogy volt idő, mikor a magyar nép is különös erőt tulajdonított az előkelőbb papok és szerzetesek cingulumának nehéz szülések alkalmával. Bizonyság rá az az 1456-ból való levél, melyet Thormay Sándor előkelő magyar úrnak teherben lévő felesége, Margit intézett a török elleni keresztes háború ügyében nálunk járó Kavisztrán János-hoz, kérvén őt, hogy eljövendő szülési fájdalmai enyhítése végett küldje el neki az egyik cingulu12 V. ö. Tóth Béla: Magyar ritkaságok (1907.) 123. old. 13 „De Aétite lapide sic opinantur mulieres, et ego in primo prioris uxoris meae partu, qui et difücillimus, et periculosissimus fuit, persuaderi mihi passus sum, ut utrique eius femori alligandum curarem; alter etiam gravidus erat, hoc est, inclusum in se alium lapillum habehat. Id quod ex strepitu, quem manu tremula agitatus edebat, satis perspiciebatur. Atque hoc quidem genus altero illo longe afficacius esse praedicant. Quid quaeris! partus feliciter processit, idque exigua mora interposita Neque id tamen ego lapidi potius, quam aliis medicamentis, quae multa ab obstetricibus, et circumcursantibus foeminis adhibebantur, tribuendum censeo. Adde quod tempus iam aderat, quo etiam nullo apposito remedio, natura infantem extrusisset. Equidem non magnam hujusmodi medicinis fidem adjungere soleo multis de causis. (Laur. Scholzius: Epistolarum philosophicarum, medicinalium ac chymicarum... volumen. Hanoviae, 1610. p. 46.)
