Liszt Nándor dr.: Népies gyógyitó-módok és babonák Hajduvármegyében (Debrecen, 1906)
41 Hogy az újszülött gyermek ne legyen igen sirós, egyesek azt születése után az asztal alá szokták tenni; ezen módszer hasznos voltát sokan szentül hiszik. Fluor (ilbus, vagy mint a nép nevezi „fehérség“, gyógyítására következő szerek és eljárások divatoznak : belsőleg borba áztatott orgonavirágról isznak, ugyanigy használják a megtört és finomra megszitált, pálinkába áztatott tojás héját is. Sós, timsós és cserfahéj-fürdők gyógyhatása népünk előtt sem ismeretlen e bajok ellen. Méhből eredő vérzések csillapítására a most emlitett fürdőkön kiviil még a fekete ürömből* főzött fürdő használata van népünknél elterjedve. Belsőleg eczetes vizet, pálinkába áztatott száraz vér fii** levét és fahéj-cseppeket kisérlenek meg vérzéscsillapitásra. A havi hajt némelyek népiesen „mosódásnak“ is nevezik. Méhvérzések előmozdítására, illetőleg abortiv czélból. hallomás szerint, a más vidékeken is otthonos fogások és eljárások, sajnos, úgy látszik az alföldi magyarság körében is ismeretesek. Az aloés és a fekete balzsam mindkettő drasztikus hashajtó lévén, nagyobb adagjaik tenesmust és a medencze- szervek erős congestióját s igy a méh üregéből vérzéseket idézhetnek elő. Az aloésből, úgy hallottam, egyesek mogyorónyi, sőt diónyi nagyságú darabokat is bevesznek rendesen, szilvahéjba göngyölve. A legelterjedtebb abortiv-szernek azonban a jóféle sáfrány látszik lenni megyénk lakossága körében ; ebből tiz krajczár árút vízben, borban vagy pálinkában áztatva, szoktak egyszerre felhasználni; igy szerepelne a rutta-iii és az oleander-levél is. Ezeknél kevésbé káros lehet a lópor (lovakból kikefélt por), valamint a köszörű sara (a köszörükő alatt a vályúban marad vissza) hasonlókép pálinkába áztatva és belsőleg applikálva. A rutta-füvet némelyek, hogy vérzésük meginduljon. czipőjökben is hordozzák — ez se sokat árthat! Fekete üröm, artemisia vulgaris. ** Vertu: sanguis-orba'1
