Liszt Nándor dr.: Népies gyógyitó-módok és babonák Hajduvármegyében (Debrecen, 1906)
.‘58 Ha a bölcső a gyermek mozgolódása miatt „minden más ok nélkül“ felborul, a bölcső aljához a gyermekkel keresztbe lánczczal deszkát erősítenek — és soha sem borul fel többet. Ennek könnyen érthető physikai oka van. Ha a kis gyermek eleitől fogva nyűgös, beteges sokat hány azt tartják, hogy az anya viselős korában kutyához, macskához vagy más szőrös állathoz rúgott s annak a szőréből kevés kihullván, a gyermek gyomrába nőtt; ez okozza a gyermek nyügösködését s csak a gyomrába nőtt szőrt'kell eltávolitani s azonnal meggyógyul a gyermek. A szőr eltávolítása igy történik: egy kis koczka kenyeret pirítanak, azt fürdetéskor a gyermek köldökére teszik, a fürdővízzel locsolgatva, egészen szétdörzsölik, fürdés után a fürdővizet megszűrik egy tiszta gyermek ruhán, a mikor is állítólag ezen finom apró szőrök lesznek láthatóvá. — Lehetséges, hogy ledörzsölt finom epidermis- részecskéket s egyéb fürdőpiszkot néznek szőröcs- kéknek. * Mig a kis gyermek megkeresztelve nincs, a háztól kiadni semmit sem szabad, mert vagy az anyának, vagy a gyermeknek ez ártalmára lehet s főleg gyuladásokat okozhat ; az oly gyakori emlölobot is innen származtatják. A mastitis gyógyítására különféle meleg borításokat használnak, igy : háztető mohát, bodza belső zöld héját, fehér mályvalisztet tejben megfőzve, simitófésüt melengetnek a gyermek fürdővizébe s azt nyomkodják a gyuladt emlőre. * Viselős asszonynak nem szabad kötél vagy korlát alatt átbújni, mert mint mondják, a születendő gyermek nyakán kötéllel (köldökzsinór) fog a világra jönni (malum omen) és a szülés nehéz leend. Viselős asszonynak nem szabad rut vagy épen rémes külsejű lényeket, tárgyakat, képet, sebeket nézni, mert szörnyet szül. Ugyan ez okból nem tanácsos nekik rémes meséket, történeteket olvasni, hallgatni.
