Liszt Nándor dr.: Népies gyógyitó-módok és babonák Hajduvármegyében (Debrecen, 1906)
set kap. de annál több édességet; fontos, hogy az evőeszköz, tányér, pohár, csupor, szóval a mivel eszik s amiből eszik, iszik, teljesen nj legyen és tisztitása is külön edényben történjék. Luesnél néha van hatása (sarsaparilla), a többi bántalmaknál csak árt, mert elgyengüléshez és lesoványodáshoz vezet. III. * A terhesség, szülés és gyermekágy köréből. A szülészet és gyermekágy körébe vágó feljegyzések inkább az előitéletek, rósz szokások és babonák sötét világából, mint a népies gyógymódok köréből kerülnek ki. Sajnos dolog, hogy épen e téren történik a legtöbb visszaélés ; a szülés alatt és a gyermekágyban a jóakaró és résztvevő asszonynépség, a 10—30 komaasszony mindegyike tud valami jót és okosat tanácsolni és pedig rendesen a bába ellenére. Előszedik anyáik és öreganyáik száj- hagyományait, szokásait : „igy tett ez is, úgy tett az is, igy volt ez nálam is, minek térjünk el a régi, megrögzött szokásoktól, minek kövessük az értelmes bába tanácsait? Anyám, nagyanyám, dédanyám mind a földön szülte magzatait, mi szükség van tehát arra, hogy most tiszta ágyban történjék a szülésnek két ember életére kiható fontos aktusa ?“ Or vos csakis rendellenes szülésnél van jelen, ő tőle hát nem kell tartani, a bába tekintélye semmi, amit a ház fehérnépe elhatároz, azt neki úgy kell tenni, mert különben máskor nem hivják s nincs kenyere, a községek által fizetett 20—60 korona fizetésből pedig bajos megélni. — Községünk legintelligensebb* bábájának évente 40—50 szülést van alkalma vezetni s állitása szerint ezek közül legalább 30 a földön szül. A tágulási időszak nagyobb részét fenj árva, kisebb részét ágyban fekve töíti a szülőnő, a kitolás időszakára azonban leszáll, egy hozzáértő (?) asz- szony székre ülve, a szülőnőt maga elébe guggol- tatja, e mellé gugol most a bába és lesi a magzat Idetartozó adataimat részben a dr. Temesváry „Előítéletek, babonák a szülés és gyermekágy köréből stb.“ czimű munkája is közölte. 1898.
