Liszt Nándor dr.: Népies gyógyitó-módok és babonák Hajduvármegyében (Debrecen, 1906)

csak e nyavalya ellen só tálán gólyahust esznek oly gólyából, melyet elköltözés táján lőnek vagy fognak. * Süketek és nehezen hallók beteg füleiket róka szántott pénisével piszkálgatják. Fülfolyás ellen koporsóból kihnzoit szeget kilenczszer kell a fülben megforgatni vagy kilencz kis rongybábnval végzik e műveletet s azután e tár­gyakat a keresztnton a hazafelé jövő csorda elé dobják. Fiilszaygatás enyhítésére meleg pörkölt man- dolát dugnak a fülbe. Göruélyes szem fáj ás ellen jónak tartják a fris­sen metszett szőlőtőkéből kiizzadó nedvet, mint szemvizet. Nemkülönben kedvelt népies szer a hugy is. II. Népies gyógyító módok a sebészi bántalmak körében/ Vérzés csillapítás. 1. A vérző hely fölött a végtag lekötése! leszo­rítása kendővel vagy zsineggel népünk értelmesebb része előtt sem ismeretlen és üteres vérzéseknél sikerre is vezető eljárás. 2. Kiterjedtebb használatnak örvend a vérzés csillapításnak tulajdonképeni népies módja, midőn a vérző sebet kitömik tehén ganéjjal, a pöffeteg gomba taplószerii parenchymájával, taplóval vagy füvei. Terimbeles vérzéseket ez utóbbi eljárásokkal csaknem mindig sikerül megszüntetni, litereseket ritkán, csak kisebb artériák sérülésénél, a seb azonban mind­annyiszor alaposan bepiszkittatik általuk. Kisebb seb­zéseknél a vérzés szüntetésére használnak még sózott kenyérdarabokat, sáfránt, a tojás belső hártyás héját eczetet és timsós vizet vagy porrátört timsót. 3. Erős orrvérzést egy esetben sikeresen láttam csillapítani az orrnyilasoknak füvei való kitömése által (tamponade). 4. Metszett sebeket népünk felfogása szerint leg­gyorsabban húz össze a sózott, avas szalonna, de jól gyógyulnak azok mézes-vászonkötések alatt is. * * Megjelent a Gurít E. Geschichte der Chirurgie Volks­chirurgie czimü I. kötetében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom