Liszt Nándor dr.: Népies gyógyitó-módok és babonák Hajduvármegyében (Debrecen, 1906)
22 Köhögésnél, tehát a tüdő és a hörgők összes bántalmainál kiterjedt használatnak örvend a kámfor in substantia vagy pálinkába áztatva; borsónyi, sőt némelyek diónyi darabot is elnyelnek belőle, a mi pedig a rendes maximalis adagnak körülbelül kétszerese vagy háromszorosa lehet. * Köhögős gyermekkel, de vérköpésben szenvedő felnőttekkel is fehér paszulyból készített, sárga czu- korral édesített „kávét" itatnak, a paszulyt épugy, mint a kávét, megpörkölik és megőrlik. Torokgyuladásokat népünk a következő eljárásokkal gyógyítja: Timsós és eczetes gargarismával, sós öblögetésekkel, hidegvizes borogatásokkal; hideg tökbéllel is borogatják a nyakat, legtöbbször azonban ezt rá hagyják melegedni. Mézbe tört timsót, gubacsot, kékkövet szegfűszeget tesznek és ezzel ecsetelést, „pamacsolást“ végeznek. Némelyekkel ezitromos limonádét itatnak vagy tejben fügét etetnek. Felnőtteknél a piócza is souverain szer. Étvágytalanságnál — nem annyira az alsóbb, mint inkább az intelligens osztálynál — divatos az érett (kukaezos) sajtok élvezete, mely a „gyenge gyomrot“ erősiti. Nyolcz-tizenkét szem bors, evés előtt megrágva s elnyelve „kellemesen izgatja a gyomor nyákhártyáját.“ A csodabalzsamot és mária- czelli cseppeket említenem sem kell. Cardialgiában szenvedők reggelenként fekete retket esznek; bedörzsölések szapannal és kámfor- spiritussal, a már leirt réz elejével és meleg borogatások hasonlóan divatos gyógymódokat képeznek. Enteralgiánál, dysenteriánál forró téglára eczetet öntve, ennek gőzei felé ülnek, nem ritkán óriási kiterjedésű égési sebeket okozva ; sajnos, e barbár eljárást a zsenge gyermekeknél is alkalmazzák. Néhány év előtt volt kezelésem alatt egy szegény kis áldozat, kinél az egész fartáj égési sebei után támadt kérges hegszövet az anális nyílásnak oly nagyfokú szűkülését idézte elő, hogy nyolcz napos teljes bélsár-retentio miatt hosszú és mély sugaras incisiókat kellett végeznem a gyermek élete megmenthetése czéljából,
