Liszt Nándor dr.: Népies gyógyitó-módok és babonák Hajduvármegyében (Debrecen, 1906)
18 ha jutott giliszta „hugyozásából“ származtatják. Nem tudtam értelmes választ kapni kérdésemre, midőn az ilyen képzelt giliszta minősége után puhatolóztam, de hogy nem pántlika gilisztát értenek alatta, az bizonyos, mert ez utóbbitól a nép általában véve nagyon fél, sőt félrevezetve az újságok és kalendáriumok nagyhangú s mindig csak a hirdetők érdekeit szolgáló badarnál badaraid) hirdetései által igen sokan minden alapos ok nélkül átesnek egy vagy másféle féregűző kúrán, mielőtt orvoshoz fordulnának. Leginkább hystericák, ideges gyomorbántal- makban szenvedő neurastheniás egyének képzelik, hogy galandférgök van s zaklatják magukra sugge- rált bántalmaikkal az orvost. Csak nem régen állott kezelésem alatt egy derecskéi parasztasszony, ki hysteriás alapon gyomorégésekben szenvedett. Minden egyes alkalommal, midőn ambulantián nálam megjelent, csak azért könyörgött, hogy ,,gólya- gyomrot“ rendeljek neki, mert bár ő tudja, hogy ilyen van a patikában, „mert ott mindennek kell lenni“, de rece (recept) nélkül ki nem adják, azért írjam fel receptre. Állítása szerint ő ezt egy pántlika giliszta nyavalyában sínylődő asszonytól hallotta, ki betegségéből egy szárított és porrátört (?) gólyagyomor bevétele után szabadult meg, „el is ment a gilisztája, egyik felül, másik alul!“ A „szaluidra“. Gyakran halljuk asszony pa- tiensektől az ilyenféle panaszokat: „fája szűnáclrám“ vagy „ugv érzem, mintha a szfinádrám jönne felfelé“ vagy „libeg, lüktet a szűnádrám“. Leginkább gyomortáji fájdalmakban vagy epigastriális pulsatió- ban szenvedő ideges nők használják e kifejezéseket; hogy szószerinti határozott értelme mi a szünádrá- nak, azt megmagyarázni senki sem tudta. Czuczor- Fogarasi szerint szű = szív, ádra = anyaméh. * + « Főfájásnál legyen az bárminő természetű és eredetű, tehát anaemiás — vérszegénvségen alapuló főfájásnál is — ha az húzamosabb ideig tartó, csaknem elmaradhatlan a nadálvozás vagy legalább is hólyaghúzók alkalmazása (vesicator, eczetes torma, mustár, csalán), mert népies felfogás szerint a főfájást az agy velőn összegyűlt „sárvíz“ vagy rósz vér