Liszt Nándor dr.: Népies gyógyitó-módok és babonák Hajduvármegyében (Debrecen, 1906)

11

tanár útbaigazítása. A hajdumegyei azonban legtöbb- ször ezzel sem éri be, erre is ugyanazt válaszolja, mint az előbbi kérdésre, mert „baj“ és „panasz“ közt ő lényeges kőlömbséget tenni nem tud, a mi az ő baja, az neki a panasza is. Mondhatom, sokat bosszankodtam, különösen gyakorlatom elején, mig sikerült betegeim észjárását kitanulmányozni; ma egyenesen azt kérdezem tőlük : „hol fáj, mije fáj ?“ ezzel leghamarább ki lehet őket elégíteni, illetőleg vallomásra bírni.

Nagyon fontos előttük bajuk aetiologiája, ez után csaknem mindenik szorgosan kutat s tudakozódik; ezer szerencséjére orvosi tudásunk e zsenge oldalának, a kórokot illetőleg igen könnyen kielégíthető, „meghűlés (kihűlésnek nevezik), megerőltetés és csömör“, ezzel ki van merítve minden.

A ragályozást csak nagyon kevés hiszi, a hívők kis tábora is rendesen azok közül kerül ki, a kik hivatalos nyomás alatt kénytelenek hinni a bacillu- sokban, tehát az elöljárók, nem csoda azután, hogy infectiosus betegségek községeinkben igen gyakoriak és rendesen kiterjedt arányúak. Hiába ott a vörös ezédula, hasztalan az orvos gyakori és erélyes figyelmeztetése, népünk felfogásán mindez keveset változtat, „a nyavalyákat az Ur adja, tehát ellenük védekezni haszonnélküli dolog.“

Az orvosi tekintély emelése, több hatalom az orvos kezében és a helyénvaló szigorú repressió sürgős alkalmazása, ez tán kifogja nevelni ez irányban a népet, de, sajnos, ez nálunk még csak a távol jövő zenéje és sok ezer és ezer ártatlan emberéletnek kell büntetlenül kialudni addig, miig megvirrad.

Elmebajok, vagy tévengéssel járó lázas bántal- mak előidézője gyanánt gyakran szerepelteti népünk a megijedést; »az ijedtség bántja«, s »azóta az a mély gondolkozása van«, szokja mondani a beteg kísérője és sokszor hajlandó hetekkel vagy hónapokkal a betegség kitörését megelőző valamely kisebb lelki emótiót okozati összefüggésbe . hozni azzal; némelyik fekete kutyától ijed meg, másik attól, hogy megzörgették ablakát, harmadik halottat vagy talán akasztott embert nézett meg és „attól képzelődte el magát“ stb.

Elég gyakran fordulnak orvoshoz családi életükben csalódott házasfelek azon kéréssel, hogy ad-