Linzbauer Xav. Ferenc: A Magyar Korona Országainak nemzetközi egésségügye (Pest, 1868)

II. Védelem nyujtás a szomszéd- és külországoknak, saját jólétünk biztositásával

47

Az 1552-iki rendőr-szabályzatban már „fizetéses községi orvosok“ ajánl- tatnak *) és az orvosoknak „egy látogatásért 20 kinyi dij“ rendeltetett el.

Ez időben 1572 — 1585. XIII. Gergely pápa újólag a zsidó orvosoknak megytiltá művészetük gyakorlását keresztényeknél. * **)

(Codex Tom. I. pag. 161. Nr. 301. — pag. 263. Nr. 412.)

A mit I. Ferdinánd császár és király az orvosokra vonatkozólag megkezdett, azt —utódai folytatták. Miksa (atya éltében megkoronázott magyar király) „per Regem“ aláírással ellátott határozatában elrendeli 1576- ban: „hogy országaiban a gyógyászatot gyakorolni csupán azoknak van megengedve , kiket a bécsi orvosikar avatott tudorokká; azoknak pedig, kik nem Bécsben nyerték el az orvostudori koszorút, itt — nyilvános próbavizsgát kellett tarlaniok, azonkívül a kar minden egyes d odorának, valamint a pedellusnak 2 magyar forintot fizetniük, s ^egyszersmind „még illő d í s z 1 a k o m á t“ is adniok.

A sebészek ugyanazon kar tudorai és még más tapasztalt sebészek által lőnek kihallgatva.

(Codex Tom. I. pag. 204. Nr. 335.)

Nagyon valószínű , hogy a M i k s a-féle rendelet folytán nálunk az országban is az orvosi ügyek rendezése körül mindenütt tevékenység nyilvánult, igy — Enyingi gr. Török 1610-ben a Pápán lakó sebészeket ezé h-s zabadal makkal ajándékozó meg.

(Codex Torn. II. pag. 256. Nr. 368.)

Erre 1617-ben II. Mátyás királynak jelent meg pátense, melyben minden helység és területek, valamint minden (elsőbbségeknek — bármely ran- guak és állásúak legyenek is azok, — legszigoruabban meg ti Itatott „az uralkodó legkegyelmesebb helybenhagyása és engedélye nélkül“ i p a r c z é- heket alakítani.

(Codex Toni. I. png. 256. Nr. 358.)

II. Ferdinánd 1626. Jun. 13-iki pátensében megerösité a b é c s i orvosikarnak I. Ferdinánd által adott szabadalmát és elrendelte: hogy mindazok, kik a gyógyászatot gyakorolni akarják, e karba kebleztessenek.

(Codex Tom. I. pag. 217. Nr. 371.)

Ezen időben a b o rb é 1 y o k (sebészek) —kik „felsőbbeknek“ — és a f ü r d é s z e k között — kik „alsóbbaknak“ tekintettek, Magyarhonban tartós perpatvar keletkezett. — Ez utóbbiaknak a köpülyözésre kizáró szabadalmuk volt, a sebészek mindamellett e b b e is többször bele avatkoztak. Hogy mily előnyös kereset volt a „fürdészet“, látható abból: miszerint egy fürdés züzlet házzal együtt Nagyszombatban 1656. Február 2-án 1300 magyar forinton vétetett meg.

(Codex Tom. II. pag. 44. Nr. 61.)

I. Lipót 1698. Sept. 25-én és 1699. Jnn. 17-én az által vetett véget

') Lásd : Das System der Gemeindeärzte in Örterreich , vom Gesichtspunkte „der freien Entwicklung und inneren Verwaltung der Gemeinden“ beleuchtet von Dr. L i n z- h a ii e r (Separat-Ahdruck aus der ,,Allgeimeinen Wiener medizinischen Zeitung“ der Dl). Kraus und Pichler. Wien 1857).

**) III. Innocentius; IV. Pál és V. Pius; Decretalium Liber VII. 1641 —1660.