Linzbauer Xav. Ferenc: A Magyar Korona Országainak nemzetközi egésségügye (Pest, 1868)

II. Védelem nyujtás a szomszéd- és külországoknak, saját jólétünk biztositásával

28 kuli helytartótanács első teendői közzé számitá: hogy a hazai gvógy- szerészekneknek jobb állapotáról gondoskodjék. Ennek következtében 1727. és következő években egyrészről a gyógyszerészek kihallgatása és felesketése, valamint a gyógyszertárak megvizsgálása az erre külön kinevezett orvosok által — elrendeltetett és gyakorol­tatott; másrészről a zárdái gyógyszertárak lassankinti megszün­tetésén és a katonai főállomásokban fennálló katonai gyógyszertá­rak kevesbitésén működött. (Codex Tom. II. pag. 8. Nr. 12.; —- pag. 10. Nr. 14. 16.; — pag. 22. Nr. 30. etc. etc.) Az említett kormány az egésségügynek ez iránybani szervezésében még tovább is ment. — így megparancsolta 1742. Junius 23-ról kelt kibocsátvá- nyában Pozsony városa hatóságának: hogy a „bécsi gyógyszer-ár­szabályt“ tovább figyelembe nem véve — általános gyógyszer-árszabályt ál­lapítson meg. E nehéz feladattal T o r k o s J u s t u s János orvostudor, Pozsony városának főorvosa bízatott meg. T or kos tudor ezen árszabályt (az orvosok, sebészek, gyógyszerészek és bá­bák számára irt utasításokkal bővítve) 1744.Sept. hóban benyújtó a városi ható­ságnak. E dolgozatot a helytartótanácsnak álla n d ó országos egész­ségügyi bizottmánya megvizsgálta és 1745. Jul.' 12-ről kell leg­felső királyi határozattal az egész országra nézve mint „magyar gyógy­szer-árszabályt“ megerősítette. De ugyan ez időben 1744-ben Dr. E n g e 1 111 é s is Bécsben ily ár­szabály kidolgozását a bécsi gyógyszerészek által 1729-ik évben megálla­pított „Dispensatorium pharmaceuticum“ nyomán kezdette meg *), mely 1765. nyomtatás alá bocsátva Bécs és Austri ára nézve kötelező erővel bírónak rendeltetett. Midőn 1765. September 7-iki királyi határozatnál fogva épen ez árszabálynak Magyarországba is be kellett volna hozatnia, a m. kir. helytartótanács legaláza­tosabb ellen-feliratot terjesztett 0 felsége a királynő elé —, erősen ragaszkodva az 1745-iki legfelső leirathoz, melyben a Dr. Torkos által szerkesztett „magyar árszabály“ az országra nézve megerősítését nyerte. Erre 1766. Jul. 15-én és 1769. Mart. 30-án legfelsőbb jóváhagyás következett és Torkos müve (melyet ő, miután még országos pénzalap nem létezett, saj át költségén nyomatott ki) az országban újólag közzé tétetett. (Codex Tóin. II. pag. 418. Nr. 559.; — pag. 430. Nr. 568.; — pag. 494. Nr. 610.) Később a monarchia összes örökös tartományainak számára Dispensa­torium adatott ki 177%-ben „Pharmacopoea austriaca provincialis“ czime alatt — „uj gyógyszer árszabályzattal“, mely 1776. Jan. 1-én lépett érvénybe; azonban a magyarországi gyógyszerészekre nézve csak az 1779. Mart. 20-ról kelt királyi határozattal lön kötelező erejűnek kimondva. (Codex Tom. II. pag. 774. Nr. 762.) A következő évben t. i. 1780-ban az említett 1775-iki „Pharmacopoea austriaca provincialis,“ —- mint II-ik átdolgozott és bővített kiadás — Bécs és az osztrák tartományok számára — fölemelt gyógyszer árszabály­zattal jelent meg; de — Magyarországban, mint alább látandjuk, csak 1786- ban tétetett közzé. (Codex Tom. III. Sect. I. pag. *210. Nr. 942.; — pag. 283. Nr. 992.) *) Akkoráig mindenütt csak a „Nürnbergi gyógyszerkönyv“ követtetett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom