Linzbauer Xav. Ferenc: A Magyar Korona Országainak nemzetközi egésségügye (Pest, 1868)

I. Az ország védelme a határokon belül

45

Továbbá 1743. Augustus 7-röl kelt királyi határozat folytán megparu-n- csoltatott a katonai hatóságnak, miszerint minden, ott előforduló megbetegedési esetet haladék nélkül a politikai törvényhatóságnál jelentse be.

(Codex Tom. II. pag. 205. Nr. 305.)

A ragálynak beállott csillapultával helyreállott némileg a nyugalom; de csakhamar megzavartatott 1750-ben azon lür által: hogy a pestis 0 láb- és Mold vaorsz á g b a n ismét lápra kap — s a fokozódott veszély elhárítása végett a panes ovai és m e h a d i a i veszteglő dékben a veszt égi dót 42 napra kellett fölemelni. Királyi határozat 1753 Jan. 11-ról. (Codex Tom. II. pag. 282. Kr. 386.)

Az erdélyi Tömös helységben felállított veszteglöházban szinte kiütött a ragály. Királyi határozat 1755. Nov. 24-ról.

(Codex Tom. II. pag. 311. Nr. 430.)

Miután M a r m áros még nem volt elléggé ellátva veszteglödékkel, 1760. Martius 13-iki királyi határozat uj veszteglő házak fölállítását hagyta helyben, és pedig az 1764. Február 15-iki rendelet szerint Viso és Ruskova-Poljan á b a n.

(Codex Tom. II. 366. Nr. 485.; — pag. 412. Nr. 544.(.

A mind inkább elharapódzó ragály által Horvát-Nóvi, rtovábbá: Krim pin a és Plojeznovies megfertöztetlek, a mint ez az 1766. Nov. 22-iki erre vonatkozó királyi határozatból kiviláglik.

(Codex Tom. II. pag 439. Nr. 573.)

Az 1769. Sept. 8-ról kelt királyi határozat u j három v e s z t e g 1 ö h áz fölállítását: Borsa, Kőrösmező és V ere ez ke halységekben megerősítette.

(Codex Tom. II. pag. 497. Nr. 615.)

Az 1770. Jan. 29-ről kelt királyi rendeletnél fogva Lengyel- és Morvaországok felé Kom a mik és Gab oltóban vesz teglödék állíttattak fel.

(Codex Tom. II. pag. 521. Nr. 626.

Az 1770. Apr. 2-iki rendelet Hidegpatakon, Ökörmezőn, Do 1- b ón és P r i s 1 o p b a n veszteglőházak felállítását helyben hagyta.

(Codex Tom. II. pag. 523. Nr. 630.)

Az 1770. Sept, 17-ről kelt királyi határozat folytán kibocsátott „fö-egés- ségügyi rendszabály — Generale normalivum Sanitatis“ által a veszteglő intézetek vezetése az ugyanazon helyekre beiktatott „egésségügyi bizottmányok“ segélyével következőképen intéztedéit el:

a) Magyarországot illetőleg: a m. kir. helytartótanács a borsai állomás fölött őrködik Marmarosban;

b) Tótországban: az Eszéken székelő egésségügyi bizottmány az ott parancsnokló tábornok vezetése alatt őrködik a következő állomások felett: Pancsova, Z i m o n y, M i t r o v i c z, Brood és G r a d i s c a;

c) Horvátorsz á g b a n :

a) a károly vári parancsnokság S 1 u i n és Radon ovácz állomások felett; ß) a Bán és egyszersmind a Zágrábban székelő helytartóság elnökének vezetése alatt az egésségügyi bizottmány a Kocztaniczai állomás felett;

d) a temesiBánságban az ottani közigazgatás mellett létező egésségügyi bizottmány vezeti a M e h a d i a i, Schuppaneki és részben aPancso- v a i állomások teendőit;