Lenhossék József: Az emberi koponyaisme (Budapest, 1875)
Embertan - Antrhopologia
10 LENHOSSÉK JÓZSEF vissza azon csekély áldozatoktól, melyekkel az ily tudományos társaságok fenntartása karöltve jár.*) Miután egy önálló külön anthropologiai társulat felállítása és szervezése nálunk alig lehetséges és eredményre nem is vezetne, e tudományok fejlesztése azonban hazánkban tovább már el nem halasztható, úgy hiszem, a m. tudó m. Akadémia lenne leginkább hivatva e fontos tudomány ápolására, annyival is inkább, minthogy a történelem, a régészet, az etimológiai, a történelmi földrajz s az anthropologiai tudomány többi ágaiból kiváló szakférfiakkal rendelkezik. Az anthropologiai tudományok legfontosabb részét a koponyaisme -cranioscopia—- képezi, mert a koponya külső alakjából következtetni lehet az agynak, mint a szellemi tevékenység szervének kifejlettségére, a mennyiben t. i. ez, habár nem is teljesen, de legalább nagyobb körvonalaiban megfelel a koponya külalakjának. Hogy az elmebeli tehetségek valóban az elő agy bari, vagy mint MeynertT. nevezi, a homlokagyban székelnek *), bizonyítják azon esetek, melyekben külsértések, vagy kóros folyamatok következtében a homlokagy elroncsoltatott; mert ekkor a gondolkodási tehetségnek mindig bizonyos fokú gyöngesége mutatkozik, mely a hülyeségig, sőt egész a butaságig sülyedliet; ugyanez történik élő állatoknál is a homlokagy részletes eltávolítása után, mint Flourens P. és újabb időben Brown-Séquard E. bebizonyiták2). Ide tartoznak továbbá azon esetek, hol hiányos kifejlődés következtében a homlokagy többé-kevésbbé hiányzik. Ily esetekben a homlok a szemöldöktől ferdén hátfelé hajlik, mi által a koponya látszólagosan a majoméhoz liasonlit. Hasonló koponyaképződés, mely kórboncztanilag félfejű ségnek — hemice- phalia—az anthropologiában pedig idétlen kis fejű ségnek — microcephalia — neveztetik, nem épen ritka, csakhogy az ily torz-szülöttek az esetek legtöbbjében halva jönnek világra, vagy csak pár órát élnek; ide tartozik a Scheuthauer G. által legújabb időben leirt eset is.s) *) A bőkezűségéről általánosan ismert amerikai Peabody egymaga 130,000 dollárt ajándékozott egy Amerikában felállitandó régészeti és etlinographiai muzeum számára, mely a Harvad-egyetemmel Cambrídgeben — Massachusetts — közelebbi összeköttetésben áll. Annak vezetésével Jeffries Wijman tanár van megbizva. — Arch, für Anthrop. von A. Ecker. 2. köt. 1868. — 151. lap. >)Meynert T. Ueber Unterschiede im Gehirnbau des Menschen und der Säugethiere. — Mittheilungen der anthropologischen Gesellschaft in Wien. 1871. — 79. lap. P. Flourens. Eecherches expérimentales sur les propriétés et les fonctions du Systeme nerveux dans les animaux vertébrés. 2-d Edit. Paris. 1842. — 21 1. lap. — Bro w n-S écquard. E. Notice sur los travaux. Paris. 1855. — 4. lap. 3) S c h e u t h a u e r G. Kisfejü — microcephalus — sat. Orvosi hetilap. 1874. 50. sz. 980. lap.
