Lenhossék József: Az emberi koponyaisme (Budapest, 1875)
Koponyaisme - Cranioscopia
yo EENHOSSÉK JÓZSEF A tulajdonképi arcz határai: fölül a homlok, két oldalt a félkörös vonal mellső része, a járomcsont homloknyulványának külső széle, a halánték iv hajlási zuga, mely azonban itt többé nem a járom, hanem a lialántékcsonthoz tartozik , az álljáromvarrány alsó végén létező sarok, az állkapocság mellső széle, mely a korona nyujtványba megy át, végre alul az állkapocs dagályos széle. Az arczkoponya oldalsó felületén van a halántékiv, e mögött a h a 1 á n- tékárok következik, mely felülről szemlélve tojás idomú; mellfelé eső szélesebb része a szeműi* külső fala mögött kezdődik, belső falát az ikcsont nagy szárnyának halántéki fölszine és a halántékpikkely képezi, mig hátfelé ezen árkot a halántéki járomnyulvány vizszintes gyökének homorú széle zárja be. Lefelé a nagy szárny külső felülete szöglet alatt befelé hajlik, mi által a halántékárok mindinkább, mélyebbedik, mig végre a röpnyujtványnál alsó határát eléri. Az ikcsont testéből lehágó oly fontos röpnyujtvány, hol annak külső lemeze látható*), alsó felével mellfelé a felső áll hátsó púpos végével, az úgynevezett felső állgumóval koczódik össze; felső részlete pedig a felső állcsonttal egy kifelé nyilt tölcsérszerű hézagot zár be az u. n. röpinyárkot — fossa pterygopalatina**). — A halántéki járomnyulvány két gyöke közt fekszik azon izárok, mely az állkapocs bütyöknyujtványának elfogadására szolgál; mellül az állgumó elválasztja azt a halántékároktól, míg hátsó részén az egy hajlott csontlemez által képződött annyira fontos küll hal ljárat — meatus auditorius externus — következik. A küllialljárat mögött a csecsnyulvány foglal helyet, melynek gömbölyödött vége le- és mellfelé irányult. Végre figyelembe veendő még az alsó állkapocs szöglete és az ebből kiinduló felhágó ág, mely mellül a korona-, hátul pedig a bütyöknyulványba folytatódik; előbbi zárt fogaknál a halántékárokban fekszik. Aggkorban, midőn a fogak kihullnak, fölszivodás által a fogmedri nyúlvány utolsó nyoma is eltűnik és az alsó állkapocs ekkor egy 1*5 cm. sőt néha még ennél is keskenyebb félivet képez, mint ez az itteni boncztani múzeumban létező két példányon látható. — E félkör, mely a dagályos alsó szélnek felel meg, sokkal nagyobb, mint a felső áll fogmedri nyúlványa, s a francziák- nál — mentőn en galoche — néven ismeretes; ekkor az állkapocs szögletesen előre áll és ágai, mint az a gyermekkorban volt, ismét rézsútos állást foglalnak el. *) Izomlemeznek is neveztetik, mivel annak külső felületétől a külső röpizom — musculus ptery- goideus externus — veszi eredetét. **) Mivel belülről az inycsont függe'Iyes lemezének külső felszíne járul még hozzá.
