Lenhossék József: Az emberi koponyaisme (Budapest, 1875)
Koponyaisme - Cranioscopia
EMBERI KOPONYAISME. 83 nyán legjobban áttekinthető a koponyaalak, továbbá az arczalaknlás és a koponyám- belterje közti összefüggés, melyre Virchow R. joggal különös súlyt fektet1). Az agy- és arczkoponya közti viszony kikutatására az egyes tudósok többféle módszert alkalmaztak. Ezek közül csupán Cuvier G. egészen helyes módszerét emlitem meg, mely abban áll, hogy függélyesen átmetszett koponyán a középsikban egyszerűen kiszámittatik, hogy hányszor foglaltatik az arczkoponya az agykoponyában. — Cuvier G. azt találta, hogy az arczkoponya úgy viszonylik az agykoponyához a müveit európainál mint 5:1, kalmuknál mint 4: 1*1, és négernél mint 4:1; Orang-Outangnál azonban már mint 1:1, azaz az arcz- és agykoponya egymással egyenlő2 3 4). Ámbár Cuvier G. e viszony földerítésére megtalálta a helyes utat, mégis kiszámitási módja tudományos pontosságra igényt nem tarthat. A többi módszerek mindannyian a később tárgyalandó arczszögre vonatkoznak, a mennyiben azok három- vagy négyszögeket ábrázolnak, melyek az agykoponya alatti részleteknek, vagyis az arczkoponyának mértani alakját tüntetik elő. Az arczkoponya mértani kifejezésének meghatározására legegyszerűbb és legjobb a Welcker-féle módszer. E módszer a következőkben áll; a nyeregszög meghatározására szolgáló három ponthoz u. m. nyereggumó közepe, homloki varrány és öregük mellső szélének közepéhez (52. lap) még egy negyedik pont is vétetik t. i. a mellső orrtövis alapja. Ha e négy pont vonalak által összeköttetik, egy szabálytalan négyszöget kapunk — (I. tábla 2. ábra n. e. b. s., —mely függélyes átmetszetben az arczkoponya mértani idomát mutatja. Ha a homlokorri ponttól egy vonalat húzunk az öregliki ponthoz, két háromszög keletkezik, melyek közül a felső—- I. tábla 2. ábra n e b — tartalmazza a nyeregszöget, az alsó pedig — I. tábla.2 ábra n b s — a Welcker-féle arczhá- romszögeC). E háromszögnek hátsó szöge azonban hiányzik, minthogy a röp- nyulványt kizárja, a reá következő tért a franczia boncznokok »arriére narines« névvel jelölik, mely egész a Blumenbach-féle lejtőig ér el, ez utóbbi alatt pedig nem csak maga az iklejtő, hanem a nyakszirt alapi része is értendő; e két részt porcz köti össze egymással — synchondrosis sphenobasilaris —, mely Langer K. szerint körülbelül a 20-ik évben csontosodik meg'). A e b y Chr. az ily függélyes átmetszeteken nyert siknak, — melyet ő sectio medialisnak nevez (44. lap) koponya- vagyis ideg, és arcz- vagyis J) Virchow. Schädel grund. e. m. — 81. lap. 2) Cuvier G. Lecons d’ Anatonie comparée, recueillies et publíées par C. D u m e r i 1. 5. köt. Paris. 3 805. — II. köt. 11. és 109. lap. 3) W e 1 c k e r. Wachsthum. 49. lap. 4) Langer. Anatomie, e. m. 90. lap. 11*
