Lenhossék József: Az emberi koponyaisme (Budapest, 1875)
Koponyaisme - Cranioscopia
78 LENHOSSÉK JÓZSEF rútabbnak és némelyikén szarvakkal is ellátva, van ábrázolvaj). — Fitzinger J. L. Hippocratesre is hivatkozik, állitván, hogy ez a scythákat macrocephaloknak irta volna le. Azon hely, melyre ő hivatkozik Hippocrates munkájában I. könyv 2-dik rész: »De acre, aquis et locis« czimti ismertetésében következőleg hangzik: Quae a ütem plurimum non natura solum, séd et legibus et consuetudinibus discrepant de illis referam, quomodo habeant. Ac primum omnium de macrocephalis, quum nulla omnino alia gens sit, quae similia capita habeat. A principio quidem consuetudo in caussa sunt, ut tam longis capitibus essent. Nunc autem natura ipsa cum consuetudine conspiravit, si quidem generosissimum apud eos putatur, caput habere, quam maximé longum: consuetudinis autem hoc initium fűit. Quum recens infans natus est, caput ejus adlmc tenerum, ac molle existens, quam cellerime constringunt manibus, coaptantesque cogunt in 1 o n g i t u d i- nein augeri, quin et vinculis connect unt, ac aptis instruments s c o 11 i g a n t, quo rotunditas capitis p r o h i b e a t u r, a c longitude augeatur«2). Hogy azonban Hippocrates ezek alatt csakugyan a scythákat értené, nagyon valószinütlen, mert 72-ik versében e macrocephalokról azt mondja: »Hi P h a s i a n i sünt,« mely mondattal Ázsia lakóinak — »A s i a m i n c o 1 e n- tes« — leirását végezi. — Csak később a 109-ik verset kezdi igy meg: »In Europa verő genus hominum est Scythicum, circa paludem h a b i t a n s Maeotim, quod a r e 1 i q u i s g e n t i b u s maximé difiért, Sauromatae appellantur« stb., s ezután többé a macrocephaliának még csak nyoma sem fordul elő. Egyébiránt már Hero dot és Caius Plinius által fölemlített tény az'j, hogy Scytha név alatt különféle népek értettek. Hiában tiltakoztak Tschildi J. D. Davis B. és Hyrtl J., — utóbbi fájdalom, nem kitartó állhatatossággal — ez állítás ellen1), t. i. hogy a Grafe- negg és Atzgersdorfnál talált két koponya avar lenne, s igy utóbbit még mai ’) Tabulae numismaticae pro Catologo numorum Hungáriáé et Transylvaniae Instituti nationalis Széchényiani. Szerző neve, év és hely hiányzik. — Miscell. X. tábla, 1 és 2 ábra. 2) Hippocratis. Opera omnia ex J a n i Cornarii versioné, una cum J. Marinelli cora- mentariis, ac P. M. Pini indice. 2 köt. Venetiis. 1732 — 1734. — Lib. I. Sectio 2-da. 86. és 87. lap. 3) P 1 i n i i Secundi. História naturális, e. m. Lib. II. cap. 4-to 360. lap. 4) T s c h u d i J. D. Ein Avarenschädel. Müller's Arch. 1854. — 277. lap. Tschudi összehasonlítván a Grafeneggi koponyát azokkal, melyeket Peruból hozott magával, állítja hogy az valódi Huanca koponya. Davis. Makrocephale Schädeln, e. m. 22. lap. — Hyrtl. Topogr. Anat. e.m. 147. lap. Az idézett hely eredetiben igy hangzik: »In der ersten Auflage dieses Buches stand an dieser Stelle eine Note über den in
