Lenhossék József: Az emberi koponyaisme (Budapest, 1875)
Koponyaisme - Cranioscopia
46 LENHOSSÉK JÓZSEF kel van összekötve, s e mellett mégis eredményeikben — mint azt a tapasztalás tanitja _az emlitett módszereknek nem allanak utana. A z anthropologiai tudomány összes koriphaeusai közül kimentő koponyamérési módszert egyetlen egy sem nyújtott, de igenis megoldattak egyes szerzők által egyes tételek, miért is az egyes koponyamérési viszonyok a különböző szerzők módszerei szerint oldatnak meg. A tudományos koponyamérési kutatásokra következők szükségesek : 1) Az öreg lik helyzete és hajlása. 2) A nyeregszögi viszony. 3) A koponya-hossz és szélessége közti viszony. 4) A koponya-hossz és magasság közti viszony. 5) A kopony-szélesség és magasság közti viszony. 6) A koponyának legnagyobb és legkisebb szélessége közti viszony. Minden egyes elsorolt viszony az illető koponya átmérők közti százalékos tétel által határoztatik meg, mely eredmény indexnek neveztetik*). Ezen W elek er H. által 1862-ben életbe léptetett eljárással1) az előbb minden tudományos vizsgálattal daczoló nehézségek, melyek az egyes koponyák különböző nagysága következtében keletkeztek, a legszerencsésebben megoldattak és ezzel együtt úgy az ember, mint a gerinczes állatok koponyáinak kikutatására egy egyenletes és rendszeres módszernek alapja vettetett meg, és csakugyan ez időtől kelteznek azon meglepő szép koponyamérési eredmények, melyeket az anthropologiai tudomány örvendetesen felmutatni képes. „Das Höchste, was die Ver nu nf t er r eichen kann, ist das Ä uffi nden q eme i lisch aftl ich er Bedingungen mannigfaltiger E r sch ei nun q enu mondta boldogult atyám Lenhossék Mihály egyik főmunkájában2). Az öreg lik — foramen magnum — helyzetének kikutatása azért nagy fontosságú, mert ez egyedül az embernél, bármely fajhoz tartozzék is, majdnem a koponya-alap közepén foglal helyet és vízszintes irányú; mivel csak is ily módon tartható fenn a gerinczoszlopon a fej azon egyensúlya, melyet egyedül az ember tulajdouát képező egyenes járás követel; mig állatoknál e lik, s pedig már a majmoknál, jelentékenyen hátrább foglal helyet, úgy, hogy a mellső és hátsó távolság az öregüktől Camper A. szerint3) ekkép viszonylik: *) E számadásokat jelentékenyen megkönnyítik az úgynevezett számoló táblák, melyek közül különösen C r e 11 e A. L.-ét (Rechentafeln, welche alles multipliciren und dividiren mit Zahlen unter tausend ganz ersparen. Stereotyp-Ausgabe mit einem Vorworte von C. Brémiker. Berlin 1857.) melegen ajánlhatom, melyre engem Vész J. műegyetemi tanár ur volt szives figyelmessé tenni. ’) W elek er. Wachsthum s. a. t. e. m. 15. lap. 2) Lenhos sék M.v. Darstellung des menschlichen Gemüths. 2 köt.Wien. 1814 —1815. — 1. köt. 141. lap ") Camper Gilles Adrian u s. (Péter fia). La situation du grand trou occipital. Paris 1768. — 935. lap.
