Lenhossék József: Az emberi koponyaisme (Budapest, 1875)
Koponyaisme - Cranioscopia
44 LENHOSSÉK JÓZSEF vonatkozólag föl van jegyezve, nem bir döntő jelentőséggel, mivel csak egynéhány áztatott koponyán tett méréseken alapszik*). Ha találkoznának nálunk szakférfiak, kik áthatva a koponyamérési kutatások fontosságától, egy közmegegyezés folytán elfogadott módszer szerint tennének csontkoponyákon úgy, mint élőkön méréseket, és az adatokat időről-időre a m. t. Akadémiának beküldenék, hol kellőleg feldolgoztatnának: akkor rövid pár év lefolyta után hazánk különajkú lakóinak koponya-viszonyai bizonynval ép oly kedvező eredménynyel ki lennének kutatva, mint azt külföldön a tudósok kikutatták. »Labor improbus ornnia vincit.« A mi az általam végzett koponyaméréseket illeti, ezekre nézve felhasználtam a m. kir. egyetemnek vezetésem alatt álló leiró és tájboneztani intézetében, illetőleg múzeumában levő azon 38 koponyát, melyeknek nemzetisége előttem ismeretes volt; ezeken kivid még 23 csontkoponyát vettem igénybe, melyek közül 3 különös rendellenessége, a többi pedig bizonyos átmetszetek által birt értékkel; továbbá a nemzeti múzeumban levő csontkoponyák közül 15-öt, melyek számra nézve bár jelentéktelenek, de annál nagyobb belbecsüek, minthogy jobbára a barbár és római korból származnak, s melyeket a muzeum érdemdús igazgatója Pulszky Ferencz ur a legnagyobb előzékenységgel szíveskedett rendelkezésemre bocsátani; hogy pedig ezen csontkoponyák méréseit, a legnagyobb kényelemmel végezhettem, a muzeum nagyon tisztelt őreinek: Ró mer F. és Frivaldszky J. uraknak köszönhetem. Élőkön 130 fejmérést volt szerencsém tehetni, melyért az általamé czélra felkért uraknak— kik közül 91 am. tudom. Akadémia tagja, — ezennel mély köszönetemet nyilvánítom. E 130-on kivül még egy arabot és egy négert mértem meg. Hasonlóképen Dr. Horváth G yula és Dr. PohlJózsef, m. kir. egyetemi leiró és tájboneztani tanársegéd urak is végeztek 135 élőn koponyamérést**). Azonban mind e koponyamérések sokkal kisebb számúak, semhogy ezek alapján hazánk külön ajkú lakóinak koponya-viszonyait biztonsággal megállapítani lehetne; kérem tehát a szives olvasót, tekintse az e mérésekből vont következtetéseket úgy, mint hazánkban e téren tett első kiséri et eredményét. A fej koponyamértani viszonyainak meghatározására újabb időben különféle módszerek találtattak fel, melyek közül csak a legnevezetesebb hár. mat emlitem fel. 1-ső az A e b y Chr.-féle módszer, mely következőkben áll: a koponyaó AVelcker H. fölemlíti, hogy W e i s b a eh A.-tói két magyar, és másunnét egy korvát és egy czigány fejet kapott. **) Ezen 135 mérés közé azonban a Szekeres József orvostanhallgató által 10 élőn tett fejmérés is be van számítva.
