Lenhossék József: Az emberi koponyaisme (Budapest, 1875)
Koponyaisme - Cranioscopia
28 lénhossék József azonban e torzoknál azon rejtelmes kifejezés hiányzik: „akkor a rút szétfő szlik a komikum derűjében^ mint Gr eg üss A. azt oly találóan mondja !). A különféle fajok és nemzetiségek typusának tudományos meghatározását mérésekkel eszközöljük, s a mennyiben azok kizárólag a koponyára vonatkoznak a koponya mértani — Craniometria — képezik. Tudományos ethnologicus czélokra azonban pusztán koponya-mérések nem elégségesek, hanem a törzs, végtagok, valamint ezek egyes részei is meg- mérendők, mint ez azon útmutatásokból kivehető, melyeket Schwarz E. és újabb időben Virchow R. tudományos antliropologiai kutatások végett utazók számára kidolgoztak2). A koponyaisme — cranioscopia — csak is a koponyával foglalkozván, a test többi részeit figyelembe nem veszi. A koponya viszonyainak részletes kutatásainál mindenek előtt a fej nagysága és a koponya kerületének meghatározása kívántatik. A fejnagyságnak meghatározására, mint azt az antliropologusok nevezik, azon viszony számítandó ki, mely a fej- és összes testhossz között létezik. A test hosszúságának, illetőleg magasságának meghatározására egy úgy nevezett katonamérték* *) a legczélszertíbb. Az igy nyert magasságból levonandó ezután a lábbeli sarkának magassága.**) A fejlio ssz meghatározására azon függélyes táv vétetik, mely az alsó állkapocs alsó szélének közepe és a fejtető közt létezik. Azon kiemelkedések, melyek az arczon előfordulnak, mint pl. az áll, ajkak, orr és a koponya mellső részének domborodása, nem engedik sem a szalagmérték, sem a tapkörző — Tasterzirkel — alkalmazását, mert ezek nem adnák a függélyes távot, hanem, csakis a görbületek húrját. Ez oknál fogva használtatik J) G r e g u s s Á. Tanulmányai. 2. köt. Pest. 1872. — 1. köt. 282. lap.-) Schwarz. Novara Expedition e. m. 281. lap. — Neumayer G. Anleitung zu wissenschaftlichen Beobachtungen auf Reisen. Berlin. 1875. — 585—588 lap : VirchowB. Anthropologie und praehisto- risclie Forschungen. Az elősorolt koponya mérések azonban, nem tarthatnak igényt a tökéletességre, mert a koponyaméretek egynéhány fontosabbjai nincsenek azokban felvéve, pl. a mellső és hátsó koponya magasság. *) E helyett én egy kályhaellenzőre erősített papirost használok, mely — a földtőli távot pontosan figyelembe véve — centiméterekre van felosztva. A katonamérle föl és le járó karja helyett egy derékszögű fa-háromszög teszi meg a szolgálatot, melynél a nagyobb befogó 30, a kisebb pedig 15 centimeter, ez utóbbit oda támasztom a függélyesen álló papírlapra, s igy lassacskán lefelé csúsztatom, mig t. i. a nagyobb befogó a fejtetőt érinti s most csak le kell olvasni a magasságot. **) Helyesebb lenne az egész test hosszának meghatározásánál mezítláb állítani az egyént a mértékhez. A testhossz rendes középmértéke Liharzik L. szerint (Das Gesetz des Wachsthums und der Bau des Menschen. Wien 1862.) 135 centiméterre van megállapítva.
