Lenhossék József: Az emberi koponyaisme (Budapest, 1875)
Embertan - Antrhopologia
18 LEXHOSSÉK JÓZSEF Cebus apella és capucinus, Cereopitliecus sabaeus, Cynocephalus sphinx és Hamadryas agyánál magam is észleltem. Nagyság és alakra nézve, mint Huxley T. mondja, az újszülött gyermek és újszülött Chimpanse agya egymáshoz igen közel áll *); azonban majomnál minden szerv közt legkevésbbé növekszik az agy, úgy, hogy W e 1 c k e r H.2) szerint a majomkoponyának rései és kutacsai a születés után csakhamar elzáródnak, mig újszülött gyermeknél épen ellenkezőleg minden szerv közt az agy nő leggyorsabban, s Langer K. szerint kifejlődését még a 8-dik évben is csak annyiban érte el, hogy ekkor a koponya rései és kutacsainak teljes elzáródása lehetővé tétetik.-") Ez felfoghatóbbá válik, ha az agy é b r é n y i k i f e j 1 ő d é s é t az emlősöknél, hova az ember is tartozik, figyelembe veszszük. Az összes agy ugyanis keletkezésénél három törzshólyagcsa alakjában jelenik meg, melyek közül a hátsó kis agygyá, a középső az úgynevezett iker- testekké, a mellső pedig láttelepekké fejlődik ki, mely utóbbiból ismét a két félteke bimbózik ki üres hólyagok alakjában. Ennyiben tehát az emberi és állati ébrény agya közt bizonyos hasonlatosság nem tagadható. De később az emberi és állati ébrénynél az agy kifejlődése épen ellenkező irányban halad; t. i. emberi ébrénynél az ikertestek további kifejlődése megáll, mig a nagy agy féltekéinek külső felülete rövid idő alatt oly gyorsan fejlődik, hogy az egész többi agyrészeket, tehát az úgynevezett szigetet is túlszárnyalja és elfödi, s ennek további fejlődése azon szürke állományú testekkel, melyek a boncztanban lencse és far kos mag — nucleus lentiformis és caudatus — név alatt ismeretesek, egyarányú lépést tart; mig állati ébrénynél az ikertestek egyre nőnek a lencse és farkosmag ellenben visszamarad, továbbá a féltekéknek nem külső, hanem belső felülete gyarapodik túlnyomólag, úgy hogy az u. n. szag-karélyok és ivtekervények, melyek emberi ébrénynél az agy belsejében elrejtve fekszenek, az állati ébrénynél már kividről is láthatók. Az állatok között némi kivételt képez a majmok agya, ezeknél ugyanis a Rolan dó-féle központi rés föllépése következtében, épen úgy mint az embernél, a féltekék mellső' része mint homlokagy liatároltatik el. Ennek daczára azonban a csontos homlok- * 2 3 1236. lap. — Owen R. On the anatomy of the Orang-Utang. Proceed, of the Zool. Soc. London. 1830 — 1831. 28 és 67 lap. — Pansch A. Über die typische Anordnung der Furchen und Windungen auf den Gehirnhemisphaeren des Menschen und der Affen. Arch. f. Anthrop. v. Ecker. 1869. 3 köt. 239. lap. ’) Huxley T h. H. Lectures on the elements of comparative anatomy, on the classification of animals and on the vertebrate skull. London. 1864. — 298. lap. 2) W e 1 c k e r. Wachsthum. e. m. 14. lap. 3) L a n g e r K. Lehrbuch der Anatomie des Menschen. Wien. 1865. — 90. lap.