Lenhossék Mihály dr.: Utmutatás az anatomiai gyakorlatokhoz (Budapest, 1912)
A második tél tárgyai. Az erek és idegek praeparálásához szükséges általános tudnivalók - 1. Készitmény
165 vonul el harántul; tisztítsuk le. Egy barázdájában (sulcus vertebralis atlantis), mely néha egy darabon valóságos csatornává zárul, fut az artéria vertebralis egy darabja. A verőér csakhamar eltűnik a membrana atlanto-occipitalis egy nyílásán át. 6. Végül húzzuk felfelé a musc. obliquus inferiori; csak így követhetjük az alsó széle körül kanyarodó nerv. occipitalis majort az atlas és epitropheus között addig a pontig, hol a 2. nyaki ideg elülső ágától elválik. Ha kissé mélyebbre praeparálunk, előtűnik a 2. gerincvelői ideg hátulsó gyökerének csigolyaközti dúca, valamint a ramus ventralis is, mely oldalsó irányban halad. Ha ezt tovább követjük, felleljük az arteria vertebra- lisnak az 1. és 2. nyaki csigolya harántnyúlványai között haladó darabját is, és észrevesszük, hogy a ramus ventralis II. a verőér körül kanyarodik s közben vele oly közvetlen érintkezésbe jut, hogy ehhez fogható viszony ideg és arteria között szervezetünkben nincs több. h) Gerincvelő felső része. 1. Ha a tarkótájékkal végeztünk, célszerű a gerinccsatornát hátulról megnyitni a gerincvelő nyaki és háti darabjának vizsgálata céljából. Megnyithatjuk vésővel és kalapácscsal, vagy a rachiotomnak nevezett külön e célra szolgáló eszközzel. A vésőt a csigolyaívek töveire kell illesztenünk; ha egy ívet már eltávolítottunk, a többit nem hátulról, hanem felülről lefelé, vagy alulról felfelé véssük fel. A felvésés előtt le kell fejtenünk az izomzatot. 2. A csigolyaíveket elvéve, a dura mater spinalis tömlőjét látjuk magunk előtt, melyen még rajta fekszik az a laza, vénákban (plexus vertebralis post.) gazdag kötőszövet, mely a dura s a gerinccsatorna hátulsó fala közti hézagot tölti ki. Oldalt a dura mater tömlőjéből a gerincvelői gyökerek lépnek ki, vagy közös likon, vagy külön-külön nyíláson az elülső és hátulsó gyökér; ezek azonban csakhamar közös törzsökké egyesülnek.
