Lenhossék Mihály dr.: Utmutatás az anatomiai gyakorlatokhoz (Budapest, 1912)
Bevezető rész
17 sebb oka, hogy csontra metszettünk vele reá, bízzuk a kijavítást a köszörűsre. Munka után eszközeinket alaposan mossuk meg, még pedig csakis hideg vízzel és ne meleggel, mert ez elpuhítja az acélt és tönkre teszi a kést. A kést a mosás után puha vászonronggyal le kell szárítani. 4. Könyvek. Okvetlenül szükséges, hogy a hallgató a preparáláshoz könyveket szerezzen be, első sorban atlaszt. Most már van magyar atlaszunk: Sobotta anatómiai atlaszának a magyar fordítása, sőt az imént jelent meg Toldt atlaszának a magyar kiadása is; mind a kettő kitűnő munka. A könyveket boncolás közben a külön e célra készült könyvtartókon helyezzük el és ügyeljünk arra, hogy be ne szennyezzük őket piszkos kézzel való lapozgatással, annál is inkább, mivel az atlaszra nemcsak az orvostanhallgatónak, hanem később az orvosnak is folyvást szüksége van. 5. Sérülések kezelése. Mint már fennebb említettük, a boncolás közben szerzett sérülések mai nap, mikor a holttesteket con- serváló folyadékkal kezeljük, nem olyan veszedelmesek már, mint voltak valaha. Mindazáltal könnyelműség volna a sérüléseket számba se venni. A holttestek egy részét, azokat, amelyeket már félig-meddig felboncolt állapotban kapunk a kórházakból (különálló végtagok), nem is conserválhatjuk kellőképen; az ilyeneknek egyes részei (vállizmok, medence) fertőzők maradnak. Ezért már a boncolás megkezdése előtt vizsgáljuk meg kezünket, nincs-e rajta sérülés; kivált a körmök mellett fordulnak ilyenek gyakran elő. Ilyen helyeket vonjunk be collodiummal; ha nagyobb a sérülés, húzzunk a sérült ujjra gummi-ujjat. Ha ujjúnkat megsértettük, következőkép kell eljárnunk. Legelébb is szorítsuk ki jól a vért a sebből oly módon, hogy a seb felett az ujjúnkat vagy a kezünket Lenhossék: Anatómiai gyakorlatok. 2
