Lenhossék Mihály dr.: Utmutatás az anatomiai gyakorlatokhoz (Budapest, 1912)

Bevezető rész

IS

1. Fej- és nyak izmai, garat- és szájpadizmok, nyelv és gége, orrüreg, szemizmok, állkapocsízület.

2. Mellizmok, felületes hátizmok (ú. n. spino- humeralis izomzat), felső végtag izmai és ízületei. A boncolok egy része e készítményt különálló felső végtag alakjában kapja meg, melyen persze a mell- és hátizmokból csak a tapadó végek tanulmányozhatók.

3. Hasizmok, rekesz, mély hátizmok, gerincoszlop ízületei, fejizületek.

4. Medence és alsó végtag izmai és ízületei.

5. Mellkasi zsigerek.

6. Hasüri zsigerek.

7. Férfi húgyivarszervek.

8. Női húgyivarszervek.

A második évi boncolás tárgyát a következő készítmények teszik :

1. Fej, nyak és mellüreg erei és idegei, a hozzá tartozó zsigerekkel és érzékszervekkel, gerincvelő.

2. Váll és felső végtag erei és idegei.

3. Has- és medenceüreg erei és idegei, a hozzá tartozó zsigerekkel; gát, alsó végtag erei és idegei.

4. Agyvelő.

Hogy e készítmények mily sorrendben vétetnek elő, az mellékes; csak az a fontos, hogy az egyes készítmény keretén belül a megjelölt sorrend betartassák.

Ha a praeparálás elérkezett addig s stádiumig, hogy az egyes készítményeket szét kellene választani egymástól, a tanítószemélyzet ezt megelőzőleg minden egyes holttesten elmagyarázza az első- és másodéveseknek közösen a mell-, has- és medenceüreg zsigereit a maguk természetes helyzetében (situs viscerum). A zsigereket azok a hallgatók veszik ki, akik az illető holttesten a hasizmokat praeparálták, de a kivett szerveket bővebb tanulmányozásra mások kapják. Ez a „situs“-demonstratio igen fontos és tanulságos része a boncolótermi oktatásnak, s ezért ajánljuk a hallgatóknak, hogy minél több ilyenben vegyenek részt.