Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 3. (Budapest, 1924)

Idegtan - Középponti idegrendszer - II. Agyvelő

84

Az oldalsó kamra és képződményei.

Az oldalkamra, ventriculus lateralis, a telencephalon ürege ; páros, szimmetriás része a kamrarendszernek. Elölről hátramente, a következő részeket különböztetjük meg rajta : elülső szarv, középrész, hátulsó szarv, alsó szarv. Az elülső szarv s a középrész határán függ össze az oldalkamra a 3. agykamrával, s ennek útján a túlsóoldali oldalkamrával. A nyílás neve foramen interventriculare s. Monroi. Félholdalakú keskeny rés a columna fornicis pars liberája s a thalamus elülső felszíne közt.

Ha az oldalkamrát az agy velő domborulatától kiinduló sorozatos vízszintes metszetekkel feltárjuk, nagyjában nyílirányú S-alakú, keskeny hasadékot látunk ; az S elülső, kisebb része, mely az elülső szarvnak felel meg, a középvonal felé domború, többi része, vagyis két hátulsó harmada oldalfelé fordítja domborulatát. A kamrának úgy elülső, mint hátulsó vége 3—3 cm.-nyíre van az agy velő elülső, illetőleg hátulsó pólusától. Az alsó szarvnak ilyenkor éppen csak a bemenetét látjuk ; hogy egészen áttekinthessük, az agyvelő oldalsó felszíne felől kell hozzáférkőznünk. E szarv a halántékkarélyban, a medialis oldalához közelebb, lefelé és előre görbül, s a pólus temporalistól 2 cm.-nyíre végződik. Nézzük a kamra részeit egyenként.

í. Cornu anterius, corpus striatum, septum pellucidum.

Az elülső szarv, cornu anterius s. frontale, kagylóalakúan görbült keskeny rés ; elülső vége kifelé hajlik. Háromszögletű át- metszetű, alsó éllel. Tetejét s elülső falát a kérgestest térdének s rostrumának kisugárzása, a forceps anterior teszi, ependymá- tól fedve ; a kérgestest nyalábjai rajta lécszerű, harántul futó kiemelkedéseket okoznak.

Corpus Striatum. Oldalsó fala a csíkolt test, corpus striatum, közelebbről ennek az a része, amelyet nucleus caudatusnak nevezünk. A csíkolt test nagy, zömök, domború felszínű, szürke kiemelkedés. Körtealakú ; elülső vaskos része a corpus corporis striati, hátulsó, mindinkább megkeskenyedő s végül vékony szárba folytatódó része a cauda. Csak a corpus elülső, zömök része tartozik az elülső szarvhoz, a megkeskenyedő rész már az oldalkamra pars centrálisában helyezkedik el s végül a cauda lehajlik az alsó szarvba s ennek a tetején előre húzódik a cornu inferius csúcsáig, amiért is a félteke homlokirányú metszetén a nucleus caudatus átmetszetét kétszer látjuk, egyszer felül, egy-