Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 3. (Budapest, 1924)

Idegtan - Középponti idegrendszer - II. Agyvelő

80 keskenyedik, ez az orrmány, rostrum, s végül csaknem vízszin­tesen hátrahúzódó vékony fehér lemezbe, a lamina rostralis-ba megy át. Ez a commissura anteriorhoz nő oda elölről s ennek alsó szélénél tompaszögű megtöréssel a merőleges szürke határ­lemezbe, lamina terminális, megy át. Hátul a kérgestest bunkós megvastagodással, a szíjjal, splenium, végződik, ennek egy kis végső szárnya, a pars reflexa splenii, előrecsapott rákfarkhoz hasonlóan előregörbül s a splenium alsó felszinéhez forrad oda. Felső felszínén egyfelől harántcsíkolatot látunk, striae transversales, másfelől két keskeny hosszanti csíkot, medialist és laterálist. A két medialis csík, stria longitudinales mediales s. Lancisii,1 egymáshoz közel a középvonal mellett, keskeny ba­rázdát közrefogva fut ; a kérgestest térdén divergálnak s a rost- rumon összeolvadnak az oldalsó csíkkal, stria longitudinális lateralis. Az utóbbit rejtett csíknak, stria obtectának is nevezik, mert a kérgestestet a féltekék medialis felszínétől elválasztó ba­rázda, a sulcus corporis callosi mélyében rejtőzik el. E stria szürkeállományból áll : csökevényes tekervény. A két stria egybeolvadásából keletkező szürke csík elhagyva a genut, a rhinencephalon leírásakor ismertetendő gyrus subcallosusba megy át. Hátul hasonlók a viszonyok, bár itt igen nagy varia­bilitással találkozunk. A két csík itt is egyesül a spleniumon s ezt megkerülve és elhagyva, a halántékkarély oldalának vékony, csökevényes tekervényébe, a gyrus fasciolaris- vagy fasciola ci- nereába megy át. De az átmenet nem mindig kétségtelen ; gyak­ran csak egymás mellé helyezkedik a spleniumon túl az egyik­nek a vége s a másiknak a kezdete. A medialis és lateralis csík voltaképen nem egyéb, mint megvastiagodása annak az igen vé­kony, összefüggő szürke rétegnek, az induseum griseum-nak, amely a kérgestest felső felszínét vonja be ; e réteg oly keskeny, hogy a corpus callosum fehér színét nem csökkenti: csak mikrosz­kóppal mutatható ki. A stria medialis idegsejteken kívül hosz- szanti rostköteget is tartalmaz. A sulcus corporis callosi az em­bryo fissura hippocampijának felel meg, a kifejlődött agyvelőn a halántékkarély hasonnevű barázdájába folytatódik. A kérgestest egész elülső felében alsó felszíne mentén a középvonalon az átlátszó sövénnyel, septum pellucidum, van összenőve, oldalt ependymától fedve az oldalkamra tetejét al­kotja. Hátulsó fele rövid darabon a fornix testével s hátrább a psalteriummal forrad össze. Az utóbbival való összefüggése nem 1 Lancisi, G. M., olasz anatómus, 1654—1720.

Next

/
Oldalképek
Tartalom