Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 3. (Budapest, 1924)
Idegtan - Középponti idegrendszer - II. Agyvelő
77 A corpus geniculatum laterale szürkés, kevésbé elhatárolt ellipsoid kiemelkedés ; a pulvinartól oldalt, a thalamus hátulsó- alsó felszínén találjuk. A tractus opticus rostjainak fővégződés- helye. Az opticusrostok velőlemezek alakjában járják át, ezért csíkolatos az átmetszete. Tractus opticus. A látóidegneek az agyvelőtől a chiasmáig terjedő részét látóhuzalnak, tractus opticus-nak nevezzük, s csak a chiasmán túl szólunk szoros értelemben vett látóidegről, nervus opticus-ról. A látóideg rostjainak igazi eredőhelye a szem ideghártyája, az agyvelőben e rostoknak csak végződésük van, azonban a makroszkópos leírás erről nem vesz tudomást, hanem a tractus opticus kapcsolatát az agyvelő egyes részeivel eredés gyanánt szokta leírni. A tractus ilyen értelemben széles, lapos gyökérrel a corpus geniculatum mediale- és lateraleből ered ; azonkívül a brachium quadrigeminum anteriusból is kap egy kis nyalábot, mely a medialis térdes test s a pulvinar thalami között átnyomulva olvad a tractusba. Ez az „eredés“ nem azonos és nem tévesztendő össze a látóideg rostjainak igazi agyvelőbeli végződéshelyeivel, az elsőleges látóközpontokkal. A tractus a két térdes testből összeszedődve, mint lapos fehér köteg ívalakúan megkerüli az agykocsányt, a félteke halánték- karélyától fedetten, azután a tuber cinereumra lép s ezen a túloldali tractussal a tompaszögű látókereszteződésben vagy chiasma opticum-ban1 egyesül. A tractus úgy a pedunculussal, mint a szürke gumóval összenőtt, de róluk könnyen leválaszt ható. A chiasma H-alakú lapos lemez ; felső felszínét a hypothalamus keskeny szürke állománya fedi, elülső széléről a lamina terminális emelkedik fel ; ez a harmadik agykamrába domborodó eminentia chiasmatissal a recessus opticust fogja közre. A chiasmából’ előlépő nervus opticusok az agyvelőtől már teljesen függetlenek. Az opticusrostok a retina legbelső sejtrétegét alkotó idegsejtek neuritjei. Eredésük tehát a retinában van, ebből nőnek is a fejlődés során az agy velőbe. Feleúton a szem s az agyvelő közt a jobb és bal látóideg kereszteződik : chiasma opticum. De a magasabb emlősökben s az emberben a kereszteződés tökéletlen : semidecussatio : a rostok főtömege átmegy ugyan a túloldali tractusba. de egy részük — talán Vi-ük — ugyanazon az 1 Chiasma = a görög X (chi) bclűre emlékeztető alakulás.
