Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 3. (Budapest, 1924)

Idegtan - Középponti idegrendszer - II. Agyvelő

69 mil hiányzik. A látótelepek másodlagos összenövéséből kelet­kezik. A kamra oldalsó felszínének felső határa a felfelé ívelt taenia thalami : a látótelepen végighúzódó keskeny fehér, csík ; hátrafelé mindinkább megerősödik s ott, ahol a thalamus pulvinarjába megy át, róla medianfelé leválik s a leírandó ha- benulába folytatódik. Elől a taenia a Monro-lik felső szélénél fut el s a kamra elülső falára áthajolva a boltozat oszlopain ösz- szefiigg a túloldalival. A taenia tulajdonképen ilyen alakban műtermék : csak a tela chorioidea media s az alsó felszínét be­vonó lamina chorioidea epithelialis letépése után mutatkozik csík gyanánt. Valójában csak átmeneti helye a hámréteggé re­dukált agyfalzatrésznek a falzat vastag részébe, illetőleg ennek ependymájába. Az oldalsó fal alsó szakaszát s az egész alsó falat a hypo­thalamus alkotja. Az alsó fal legnagyobbrészt vékony szürke le­mezből áll. Elülső felében az agykamra feneke mélyen leeresz­kedik s legalul két tölcsérszerű, keskeny recessust bocsát lefelé ; a hátulsó a recessus infundibuli, az elülső a recessus opticus, vagy helyesebben praeopticus. Az utóbbinak elülső oldalát már a kamra elülső falához tartozó lamina terminális alkotja. A két recessus közt a chiasma opticum erős harántlécként emelkedik a kamra üregébe ; itt van a harmadik agykamra legszélesebb helye. A recessus infundibuli mögött, a tuber cinereum területén rézsútosan felszáll a kamra feneke, miközben tetemesen elvéko­nyodik s néha kis, jelentéktelen kitüremkedést alkot, a Retzius-féle recessus saccularist. Hátrább az emlőtestek, cor­pora mamillaria, okoznak alacsony kiemelkedést a kamra ürege felé. Innen kezdve hátrafelé a kamra feneke fokozatosan vastagszik : e részt már nem a hypothalamus, hanem a mesen­cephalon tegmentumának folytatása alkotja. Az aquaeductus bemenetére esik a ventricularis rendszer tengelyének szögletben való megtörése : a 3. kamra hossztengelye nyílirányú, vízszintes fekvésű, a Sylvius-csatornáé és negyedik agykamráé csaknem függőleges. A ventriculus tertius elülső falának összetételében a telen- cephalonnak, vagyis az agyféltekéknek is részük van. Ezekhez tartozik ugyanis a két divergáló boltozatoszlop, columnae forni- cis ; ezeknek pars liberója a kamra elülső falának legfelső részét teszi. Ide tartozik továbbá fejlődéstanilag az elülső ereszték, commissura anterior is, amelynek kis darabja a boltozatoszlo­pok közt mint fehér harántnyaláb tűnik szembe, s amely e da-

Next

/
Oldalképek
Tartalom