Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 3. (Budapest, 1924)
Idegtan - Középponti idegrendszer - II. Agyvelő
61 varokat, esékenységet, ataxiás járást, emellett szédülést és fejiá jást. Az életre a kisagyvelő nem okvetlenül szükséges ; kiirtása nem oikozza feltétlenül a kísérleti állat halálát. A physiologia mai felfogása szerint az egyensúly fentartásának központi készüléke, továbbá mozgásaink rendezettségét biztosítja, s az izmok tónusát szabályozza. A kisagyvelő az emberen éri el legerősebb fejlődését és legdifferenciáltabb alakulását ; különösen a féltekék erős fejlődése jellemző az emberre : a vermis a kisagy velő ősibb része, ez már egyes alsóbbrendű állatokon is jól fejlett. Középagyvelő. A középagyvelő, mesencephalon, az agyvelőnek aránylag csekély része : azt a részt nevezzük így, amelyen a kb. 2 cm. hosszú Sylvius-csatorna, aquaeductus cerebri, húzódik keresztül. Ehhez a dorsalis oldalon az ikertestek, corpus quadrigeminum, tartoznak, oldalt az ikerkarok, brachia quadrigemina s a hurokháromszög, trigonum lemnisci, az agyvelő alapján az agyszárak, pedunculi cerebri, a közöttük levő trigonum interpedunculareval. Corpus quadrigeminum s. lamina quadrigemina. Az ikertest négy gumóból, két felsőből és két alsóból áll ; ezek szimmetriás alkotási! fehérszínű kiemelkedések. A felső gumók, colliculi superiores, szélesebbek, nagyobbak, de kevésbé kiemelkedők, mint az alsók, colliculi inferiores. Keresztbarázda választja el a gumókat egymástól; a hosszanti középső barázda bárom helyen szélesedik ki: a harántbarázdával való kereszteződése helyén, s felül és alul. Az alsó kiszélesedésből ered a már említett frenulum véli medullaris superioris : kis fehér, rendesen két vagy három rostkötegből álló, az elülső velővitorlához lehúzódó nyalá- bocska. A frenulummal kereszteződik egy fehér csík, amely alatta fut el harántul, az alsó ikertestek mögötti barázdában ; ez a troclúearis-keresztezödés, ettől oldalt, az ikertest és a brachium conjuctivum közti vályúban lép elő, rendesen két finom szállal, a leggyengébb agyideg, a nervus trochlearis, a felső ferde szemizom idege. Ez az egyedüli agyideg, amely az agyvelő dorsalis oldalán jut a felszínre ; megkerüli az agykocsányt a cysterna ambiensben s így kerül az agyvelő alapjára s innen rendeltetési helyére. A felső ikertestek közt legfelül erősebben kiszélesedik a hosszanti középbarázda. Fossa subpinealis-nak (vagy trigonum subpineale-nak) nevezzük ezt az árkot, mert rajta fekszik, a két colliculus superior közt, a toboztest, corpus pineale. A fossa linó-
